Csízió - Wieber Orsolya blogja

Ősi vágya az emberiségnek, hogy a megfoghatatlan, s a rakoncátlanul változékony időt, rendbe szedje, s annak - az életre serkentő, s az elmúlásra figyelmeztető jeleit - naptári rendbe szerkesztve „bekeretezze”, ezzel nemcsak korlátot, de egyben fogódzót is adva a mindenkor elkerülhetetlen változásnak... Íme, 2025.csíziója, amely átvezet egy új korszakba...

"...olyan komoly világi küldetést, Istentől rendelt sorsfeladatot kapott a magyar nemzet, ahol büntetés jár az egyes embernél jóval magasabb rendű célok elárulásért… A magyar sors pedig mindig is küldetéses, üdvtörténeti sors volt. Jelenlegi, 1989. október 23-i horoszkópja is egy
küldetéses sorsról tanúbizonyságot tevő égi-kép földi mása.” Íme, a 2024-es év csíziójának a 2. része, olvassák értő figyelemmel!

Az Óesztendő küszöbén állva mielőtt az előttünk álló Újesztendőről, 2025. csíziójáról mesélnék, a magunk mögött hagyott óesztendő elmúlt egy évében előrejelzett, mára pedig be is bizonyosodott legfontosabb gondolataiból szemezgettem. Az év zárásaként olvassák szeretettel a Csízió 2024-es, emberre, nemzetre, országra, s világra vonatkozó mundán-asztrológiai gondolatait!

 


 

2024. december 21-én, a délelőtti órákban, Advent utolsó hétvégéjén, bezárul egy kör, nemcsak a kör osztó keresztet szimbolizáló Adventi koszorún, a 4. gyertya meggyújtásával, de kör osztó keresztet szimbolizáló Téli napforduló, úgynevezett quartál képletében is, amelyben a napforduló horoszkópjának égi körére négyzet alakzatot, vagyis egy körösztöt „rajzolnak” a planéták...

Az öröm gyertyájának fényében a múlandósággal szembeni örök múlhatatlanság „kettős”-allegóriája... (Advent Allegóriája 3. Rész)

 

 

A „kettős természetű” Luca-naphoz fűződő megannyi keresztény és kozmikus szimbólum, mágikus hagyomány és népi „játék” okát most is csak a magos égre emelő tekintetünkkel érthetjük meg igazán! Mert a sötétségnek, csakúgy mint a fénynek, hatalmas teremtő ereje van! Kérdés, mit növelünk, s Szent Karácsony éjjelére, mit hozunk világra belőle?

Micsoda magyar szó! Gyám, gyámolító... - avagy megtámasztó, istápoló, óvó-védő gondviselő, hitet adó védelmező, reményt hozó oltalmazó... Szépséges allegóriák. Advent 2. hétvégéjén, a remény lángjánál, gyámolító égi jelek alatt, a szakrális év gyámolító ünnepén, Szent Anna Égtől foganó ünnepén, a Tejútfa tövénél, a Kereszténység gyökerénél, Szűz Mária foganatának ünnepén, Hazánk beavató asztrológiai pontján jár az életünk...

A 2024-es nehéz év Adventjének nyitányakor, a Szent András napot követő Újhold megújító erejével összhangban, beavató, „égi-, s földi találkahelyen jár az Élet. Itt az idő, hogy e „felfelé egyenesedő”, s elcsendesülő hetekben, mi magunk is tudatosan lépegessünk a Jászolhoz vezető úton. Az Égi erők most ebben segítik a Teremtőjéhez tudatosan egyenesedő embert, hogy Isten Fénye, az ember fényévé váljék...

 

A ház, amelyben megjelennek a szent jelképek, ott nemcsak az Istennek szentelt élet szimbólumává, de az Élet erőforrásává is válnak.

2024. november 19-én nehéz és összetett, de talán kimondható, hogy összességében szerencsés csillagzat alatt, végre megtörtént a nagy világi átalakulások és a tömegeket létét befolyásoló világi jelenségek planéta-hírnökének, az elmúlt 16 évet Bakban „munkálkodó” Plútónak a Vízöntő jegyébe való átlépése. Ezáltal pedig egy 20 éves, egy 250 éves, és egy bő kétezer éves ciklus születése...