– a Nap–Uránusz együttállás az Alcyone csillagfényében, a Fiastyúk égi bölcsőjében, a Szentlélek kiáradásának pünkösdi idején, a magyarság legnagyobb szakrális eseményén, a csíksomlyói búcsú előestéjén... Az ünnep most is üzen!

Valami történt a kollektív tudattal... - érzékeljük mindannyian, s döbbenten nézzük, mi történik a „magyar világunkban”. Számtalan olvasói levelet kaptam az elmúlt napokban-hetekben a Csízió értő Olvasótáborától, akik mindannyian keresik a tömeges meghasonlás okát, s az arra adandó választ, annak ellenére is – idézem – ha „...az igaz szó megmelengeti a lelket még akkor is, ha fájdalmas valóságot tár fel...”

Az élet valójában nagyon egyszerű (volna), csak a megannyi hazugság, önzőségből születő ármány, beteges gyűlöletkeltés és haszonleső hátsó szándék teszi azt oly bonyolulttá... Ám a világ-, s nemzetrontó erők – bárhogy álcázzák is éppen aktuális arcukat, bárhogy nevezik is éppen magukat – minden egyes cselekedetükért egyszer felelni fognak. Ez az isteni elszámoltatás ok-okozati – vagy ahogyan Pál apostol mondja: „vetés-aratás” – törvénye... – jutott eszembe e gondolat a május 8-i, Szent Mihály jelenete ünnepnapja másnapján, május 9-én... Mert ahogyan Szent Mihály legendája is mondja: a nyíl visszarepül rájuk...

Valóban a valóságot látod – vagy azt, amit láttatnak veled? (A Plútó–Oculus (tisztánlátás) és a Merkúr–Mira (sodródás) feszültsége Magyarország csillagzatában)

Fülöp evangélista névünnepének előestéjén, Magyarország csillagzatának beavató pontján – végre sort kerítek arra, hogy a „hírvivő”, „közvetítő” planéta, a Merkúr kapcsán beszéljek a 2026-os Merkúr-évről, Gábriel Hírvivő arkangyal hiányáról, a modern kommunikációs eszközöket szimbolizáló Uránusz korszakos jegyváltásáról, s a sorsdöntő 2026-os választás történelmi tömegpszichózisáról, amelynek okát bizonyára a jövendő történelemkönyveiben sokan boncolgatják még...

„Ma olybá tűnik, hogy hiábavaló a fáradságotok! Akinek van szeme a látásra és füle a hallásra, az – még a nehéz órákban is – látja a szakrálisat a földi felett!
A nép kiáltott Barabbást, nem a nemzet!
Bár mindkettő hatalmas próbatétel előtt áll – mi ezt tudjuk, ők még nem tudják –, ám a Jóisten felrója a Mennyei kapufélfára: ki áll a gyűlölet, s ki a Szeretet oldalán!” – írtam az ominózus nap másnapján a mohácsi csatatérről útnak induló székely-magyar országkerülő lovas zarándok barátainknak –, kik a Feltámadás vasárnapján, a Kossuth-nóta intelmeit megidézve, irdatlan lelki és fizikai erőbefektetéssel harmadszor is nekiindultak, hogy engesztelődésül megkerüljék a Kárpát-hazát.

Az „inverz valóság”, magyarul megfordított valóságérzékelés kifejezés különös pontossággal ragadja meg azt a jelenséget, amelynek szem- és fültanúi vagyunk manapság. Ez az a téves illúzióval átitatott szemlélet, amikor az ember még csak nem is a valóságot látja torzultan, hanem egy torzult valóságot él meg igazságként. április 12-e csillagzatának egyik kulcskérdése éppen ennek ellenpontja: a valóság helyes érzékelése, a tisztánlátás képessége.

Nem a történelem ismétli önmagát, hanem az égi jelek járnak bizonyos időközönként ugyanúgy az égen, s rendre hasonló elvetemült, álszent, életellenes ideológiákat teremtenek itt, a földi létben.

A március 3-i Telihold ezért nem egyéni hangulatjelenség, hanem egy közösségi sors-jel. A Hold (nép-lélek) rendigényt, tisztázást kér, a Nap a hitet és „nagy meséket” „hamis próféciákat állítja a sorskapuba. A néplélek planétaszimbólumának elsötétülése nem eltűnés, hanem árnyékfázis: megmutatja míly könnyű eltévedni, de azt is hogy most könnyebb a tévedésből kijózanodni is, ha az ember a káosz közepette rendet talál. S e rend kulcsa: a Magyarok csillaga. Vagyis ma, a fény rendje megszakad egy pillanatra, azért hogy az ember rendje helyreálljék...

 

Február 14-én az egész emberiség számára történelmi léptékű üzenetet hordozó, felelősségvállalásra hívó Szaturnusz – a sors bolygója – jegyet vált. Ám nem akárhol a naptári évben, hanem Magyarország beavató csillagzatának szakrális utat és kollektív történelmi sorsirányt, a nemzet hivatását jelző karmapontján: Nagyboldogasszony ünnepének tükörtartó évköri tengelyében. Ez nem pusztán asztrológiai esemény, hanem határidő a történelemben.