„Ma olybá tűnik, hogy hiábavaló a fáradságotok! Akinek van szeme a látásra és füle a hallásra, az – még a nehéz órákban is – látja a szakrálisat a földi felett!
A nép kiáltott Barabbást, nem a nemzet!
Bár mindkettő hatalmas próbatétel előtt áll – mi ezt tudjuk, ők még nem tudják –, ám a Jóisten felrója a Mennyei kapufélfára: ki áll a gyűlölet, s ki a Szeretet oldalán!” – írtam az ominózus nap másnapján a mohácsi csatatérről útnak induló székely-magyar országkerülő lovas zarándok barátainknak –, kik a Feltámadás vasárnapján, a Kossuth-nóta intelmeit megidézve, irdatlan lelki és fizikai erőbefektetéssel harmadszor is nekiindultak, hogy engesztelődésül megkerüljék a Kárpát-hazát.

Ősidők óta létezik egy sötét erőtér, amely ellentétes a Fénnyel. Vigyázz, magyar, és gondolkodj! Amíg nem késő, vedd észre, és gondolkodj, mert nem a másik magyar az ellenfeled! Ne hagyd, hogy a mindig önmaga hasznát leső, nevető harmadik, ez az ősidők óta létező erőtér most is ugyanazt tegye: széttörje és elvegye az életedet: a múltadat, a történelmedet, a vagyonodat, a hitedet, az identitásodat, a gondolataidat, a biztonságodat, hogy végül embert emberrel, férfit a nővel, anyát a gyermekével, magyart a magyarral szembeállítva megossza a nemzetedet! Vigyázz, magyar, és gondolkodj! Amíg nem késő, vedd észre, hogy nem a másik magyar az ellenséged! A nevető harmadik... akinek mindig Mohács kell!

Nem a történelem ismétli önmagát, hanem a bolygók járnak bizonyos időnként ugyanúgy az égen, megismételve a korábbi történelmi analógiákat. De mire való az égi jelek olvasása, ha nem arra, hogy figyelmeztessen a korábban egyszer már elrontott történelemre? Legutóbb ugyanis — 1941-ben — amikor a mai kulcsfontosságú, mindent biztosat „megmozdító” Uránusz a Bika 29., sorsdöntő fokán járt, Magyarország belesodródott a testet, lelket, szellemet meggyötrő II. világháborúba! Ma is ez a tét!

Az „inverz valóság”, magyarul megfordított valóságérzékelés kifejezés különös pontossággal ragadja meg azt a jelenséget, amelynek szem- és fültanúi vagyunk manapság. Ez az a téves illúzióval átitatott szemlélet, amikor az ember még csak nem is a valóságot látja torzultan, hanem egy torzult valóságot él meg igazságként. április 12-e csillagzatának egyik kulcskérdése éppen ennek ellenpontja: a valóság helyes érzékelése, a tisztánlátás képessége.

„A világ spirituális szeme, az Ikrek–Nyilas sorstengely okán
az USA-ra és Magyarországra tekint! Akkor is így van ez, ha ez kissé furcsán, hihetetlenül, sokak számára érthetetlenül is hangzik... Még...” - e gondolatsort 2020. decemberében, Magyarország egyik legfontosabb, asztrális és szakrális beavató pontján, az Ikrek-Nyilas sorstengely kapcsán írtam – amely éppen Trianon 100. évfordulóján aktiválódott! Nagy Idők, történelmi idők, sorsfordító idők!