„Ma olybá tűnik, hogy hiábavaló a fáradságotok! Akinek van szeme a látásra és füle a hallásra, az – még a nehéz órákban is – látja a szakrálisat a földi felett!
A nép kiáltott Barabbást, nem a nemzet!
Bár mindkettő hatalmas próbatétel előtt áll – mi ezt tudjuk, ők még nem tudják –, ám a Jóisten felrója a Mennyei kapufélfára: ki áll a gyűlölet, s ki a Szeretet oldalán!” – írtam az ominózus nap másnapján a mohácsi csatatérről útnak induló székely-magyar országkerülő lovas zarándok barátainknak –, kik a Feltámadás vasárnapján, a Kossuth-nóta intelmeit megidézve, irdatlan lelki és fizikai erőbefektetéssel harmadszor is nekiindultak, hogy engesztelődésül megkerüljék a Kárpát-hazát.

Február 14-én az egész emberiség számára történelmi léptékű üzenetet hordozó, felelősségvállalásra hívó Szaturnusz – a sors bolygója – jegyet vált. Ám nem akárhol a naptári évben, hanem Magyarország beavató csillagzatának szakrális utat és kollektív történelmi sorsirányt, a nemzet hivatását jelző karmapontján: Nagyboldogasszony ünnepének tükörtartó évköri tengelyében. Ez nem pusztán asztrológiai esemény, hanem határidő a történelemben.

2025. október 23-án Magyarország csillagzatában az Ég Pásztora új útra hívja a nemzetet. Ez nem hatalomváltás, hanem tudatváltás – a béke, a lelki összetartozás és a nemzeti önismeret helyreállításának éve. Nem a széthullás, hanem a felemelkedés időszaka előtt áll nemzetünk – ha helyesen cselekszünk.