Csízió - Wieber Orsolya blogja

Gondolatok a Neptun másfél évtizedet átölelő, valamint egy bő másfél évszázadot elindító, korszakalkotó, s társadalommozgató jegyváltásáról...

Ismét bejött a „kozmikus papírforma”. Ami fent, az idő szövetében, az égre volt festve, az lent, a történelem színpadán most formát öltött. A Béke éve „testet öltött” a Béke Tanács létrejöttével.

A „Turul fészkében”, az Aquila–Sas csillagzat - azaz Jupiter madarának a - „szárnyai alatt” születő Újhold szárnyakat ad! De csak annak, aki elbírja az erkölcsi magasság súlyát. Ez az az erkölcsi felelősség, az amely szembeszegül, hogy hamis igazságok nevében ne sodorjanak pusztításba egyént, nemzetet, országot, s világot! Egy elvadult, háborgással teli időszakban, 2026 első Újholdjának a kulcspontjában az igazság, a hit, az erkölcs planétája, a „Magyarok csillaga” világfékező erőként áll. De vajon mi magyar nemzet meghalljuk-e a Turul fészkében születő új erők „szárnycsapásainak” erkölcsi suhogását? Vajon meghallja-e a világ a magyarság, Magyarország, a világot óvni akaró erkölcsi mondandóját?


 

 

A Vénusz jegyváltása kapcsán elénk táruló béke kérdésköre nem egy légüres térben - hanem a III. világháború eszement kiprovokálásának közepette - vetül ránk. Vénusz jegyváltása Magyarország csillagzatára vetítve, az ország Szolár képletének IC pontján nem más, mint egyenes, őszinte, a magyarság jövőbeli útját befolyásoló erkölcsi kérdés! Aki mást állít, az elvesztette az erkölcsi tisztánlátás alapvető képességét.

Angyal útja, Hadak útja, Seregek útja, Ég útja – mind ugyanarra az égi jelenségre utalnak: a Mönnyég milliárdnyi csillagából egyetlen, ezüstösen derengő fénysávvá összeálló Tejútra. Ez az Ég országútja, az Éjjeli kegyelet útja, az égbolt Fehér árka, az égi országút, Isten barázdája, Jézuskának útja – egy kozmikus csillagösvény, amelyhez ősidők óta hiedelmek, mondák, népdalok és népmesék kapcsolódnak. A Tejút nem pusztán csillagászati jelenség, hanem világértelmező kép: olyan égi rend és irány, amelyet már a költő Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelemben, Arany János a Toldiban, valamint Szenczi Molnár Albert és Pápai Páriz Ferenc világértelmező munkáiban is „megénekelt”. A Hadak útja a székelység egyik legismertebb égi legendája lett, amely a trianoni országvesztés után közvetlen ihletőjévé vált a 105 éves Székely himnusz szövegvilágának is.

A thébai holló „mennyei” kenyerén élő remete szent Pált, a „minden remeték Fejedelmét és Mesterét”, a Magyar Pálos Rend névadóját ünnepli a keresztény világ.

A most 105 éves Székely himnusz kezdő sora – valójában nem kérdez, hanem vallomást tesz: benne van a bizonytalanság, az elindulás kényszere, de az a mély, kimondatlan remény is, hogy a magyar történelem útvesztőiben mindig volt, s mindig van irány, amely nem pusztán évezredes földi, hanem időtlen erkölcsi és lelki rend szerint vezet. Egy küldetését felismerő nemzet ugyanis akkor sem veszít irányt, ha idelenn megfosztják mindattól, ami földi érték: Égre emelt tekintetével visszanyeri azt az Isten felől.

Mi történik, ha az év kezdetét, az Idő rendjét félreolvassák – vagy szándékosan félremagyarázzák? 2026 kapuja nem a Merkúr zajában, hanem Mária csillagának, a Vénusznak csendes, mégis kérlelhetetlen rendjében nyílik meg – éppen egy békétlen világ küszöbén. Időrend, amit ha félremagyaráznak, annak következménye van: ahogyan az Időt értjük, úgy formálódik a történelmünk is!

Mire való a naptár? – hogy az emberiség ősi vágyát: a megfoghatatlan, s a rakoncátlanul változékony időt rendbe szedje, s annak – életre serkentő, s elmúlásra figyelmeztető jeleit – naptári rendszerbe szerkesztve „bekeretezze”, ezzel pedig nemcsak korlátot, de egyben fogódzót is adjon a mindenkor elkerülhetetlen változásnak.

Január 6-án, a napkeletről jött titokzatos látogatókra: „Magoi apo anatolon”-ra, azaz „a kelet mágusaira”, Jézus titokzatos látogatóira, a "Három Királyokra", az első, s legismertebb káldeusi asztrológusokra, s ezzel az asztrológia világnapjára emlékezik a keresztény világ.