Angyal útja, Hadak útja, Seregek útja, Ég útja – mind ugyanarra az égi jelenségre utalnak: a Mönnyég milliárdnyi csillagából egyetlen, ezüstösen derengő fénysávvá összeálló Tejútra. Ez az Ég országútja, az Éjjeli kegyelet útja, az égbolt Fehér árka, az égi országút, Isten barázdája, Jézuskának útja – egy kozmikus csillagösvény, amelyhez ősidők óta hiedelmek, mondák, népdalok és népmesék kapcsolódnak. A Tejút nem pusztán csillagászati jelenség, hanem világértelmező kép: olyan égi rend és irány, amelyet már a költő Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelemben, Arany János a Toldiban, valamint Szenczi Molnár Albert és Pápai Páriz Ferenc világértelmező munkáiban is „megénekelt”. A Hadak útja a székelység egyik legismertebb égi legendája lett, amely a trianoni országvesztés után közvetlen ihletőjévé vált a 105 éves Székely himnusz szövegvilágának is.
Címkék: 105 éves a Székely himnusz,,
az Idő ura- Szaturnusz, sorsbolygó,,
Csaba királyfi és a Tejút hagyománya,
Csaba királyfi és a Tejút hagyománya - Székely Him,
Csanády György - a Székely himnusz szövegének szer,
Csillagösvény - Székelyhimnusz,
Hadak útja-Tejút,
Mihalik Kálmán - a Székely Himnusz dallamának szer,
napfivér,
Székely Himnusz és a Tejút hagyomány,
Székelyek csillaga,
Székelyek csillaga- a Szaturnusz,
Tejút,
Tejút-fa