„Adjon Isten minden jót...” – 2024 csíziója...
„Adjon Isten minden jót...” – 2024 csíziója, avagy
Mundán asztrológiai elemzés a 2024-es évre...
1. Rész
„...Adjon Isten minden jót,
ez új esztendőben!
Jobb időt, mint tavaly volt,
ez új esztendőben....”
Ősi vágya az emberiségnek, hogy a megfoghatatlan, s a rakoncátlanul változékony időt, rendbe szedje, s annak - az életre serkentő, s az elmúlásra figyelmeztető jeleit - naptári rendbe szerkesztve „bekeretezze”, ezzel nemcsak korlátot, de egyben fogódzót is adva a mindenkor elkerülhetetlen változásnak. Ebből az igényből - no meg a teremtett világ törvényszerűségeit és a keresztény ünnepeket összehangoló egykori bölcs naptárkészítők tudásából -születtek az első naptárak, a paraszti kalendáriumok, majd az idén 550 éves, Regiomontanus-féle, latin Csízió is, melyek az Ég jeleiből: a Nap járásából, a Hold változékonyságából, s a planéták kiszámítható bolyongásából fürkészték a nagybetűs Életet...
Valójában mindez, ma sincs másként... Sőt!
Hiszen - amint írni szoktam –, nem kell az ég jeleit értő asztrológusnak lenni ahhoz, hogy az ember felismerje, korszakos átalakulás zajlik a Teremtő által az ember számára fejlődésre kijelölt, Föld nevű planétán. Ennek olykor dermesztő „stációiról” – a 2019-végén, KORSZAKKAPUKÉNT előrejelzett, majd 2020-ban bekövetkező drámai átalakulás óta - itt a Csízión rendre beszámolok. Ám nincs ember ezen a sokat látott, és sokat próbált, öreg planétán, ki minden év január 1-én, a polgári év kezdőnapján, ne gondolna a saját maga és szeretteinek, valamint nemzetének, s az emberiségnek a jövőjére.
A Csízió planétás-írójaként, nem is lehet más dolgom, minthogy az előttünk álló Újesztendőről, 2024 csíziójáról meséljek...
A 2024-es év január 1-i égboljának az égi jeleit vizsgálva, olyan hívószavak jutottak eszembe:
- a Nap-Hold valamint a magyarok csillaga, a Jupiter segítő királytrigonja okán, mint: „az újjáéledő remények”,
- a Föld jegyekben álló planétahármas okán: a „szorgalom éve”,
- a Plútó 2024-es korszakváltó jegyváltása, a Vízöntőbe lépése kapcsán: „a felfordulás” és egyben a „vadhajtások lelepleződésének” az időszaka,
- a 2024 tavaszi Nap-éj egyenlőség gyümölcsoltó pillanatában induló Nap éve okán: mint a „változás szele”,
- a 2024-es sorsot, múltat, jövőt jelentő karmapontok, és hazánk csillagzatának holdcsomópontjai által kirajzolódó fényszögkonstelláció okán: az ősi „Boldogasszony öleléséhez való ragaszkodás”,
- s végül a 2024-es év számmisztikai boncolgatása kapcsán – mely a szaturnuszi 8-as számot adja - a „ki mint vet, azonképpen arat...” ezéves mottója...
Ám bárhogy is vesszük, mindezen „spirituális jelek” nélkül is Január 1. a polgári év kezdeteként, mindenki számára önmagában is az Újév, s az újrakezdés lehetőségének a szimbóluma.
A magyar népi kalendárium Boldogasszony havának, januárnak az indulását mindjárt, január 1-én Szűz Mária Anyaságának, a Karácsony nyolcadába eső ünnepével, Kiskarácsony napjával kezdi, hogy ezzel az egész esztendőt az Ő anyai gondoskodására bízza, hogy eztán harmadnapra - Jézus szent neve napjának ünnepével folytassa az égi gondoskodást...
Szent VI. Pál pápa kezdeményezésére, 1968 óta minden év január 1. a béke világnapja is egyben, amely arra figyelmeztet bennünket embereket, hogy a mindenkori változást magunkon kezdve, az előttünk álló új évben törekedjünk arra, hogy békében éljünk egyrészt önmagunkkal, ennek kivetüléseként minden emberrel, tágabb értelemben pedig az egész világgal.
Szükség is volna rá...
Mert az előző, a Mars égisze alatt álló asztrológiai évből, bizony jócskán hátra van még egy teljes negyedév a 2024-es tavaszi Nap-éj egyenlőségig. S mint látjuk, érezzük, tapasztaljuk, a Mars égisze alatt álló Óév, háborgást vad gyűlöletet, önzést, akarnokságot, forrófejűséget, s vad leszámolást indította el Földanya gyökércsakráján.
Amint azt tavaly, a „Közös kereszt – vérző seb a Földbolygó gyökércsakráján, a Szentföldön” című anyagban írtam: „Egy új világkorszak kezdetén, a Szentföldön kirobbant vérbosszú-láncolat „beindításával”, életveszélyes, közös keresztet vett a vállára az emberiség. Vérző sebtől szenved a Földbolygó gyökércsakrája, az ősi Kánaán. Ám ha a test egyetlen porcikája is beteg - mint jelen helyzetben, a bolygó stabilitását és biztonságát jelentő gyökércsakra - megérzi azt a test többi része is...”
Vagyis volna min változtatni a 2024-es évben...
Január 1. első másodpercei azonban ősi szokás szerint - most is mint mindig - az újévi fogadalmak indítónapja. Az Óév és az Újév kapujában, a kétarcú, múlt és jövő felé tekintő mitológiai Janus-istenség, valamint a Jelenések könyvének látomásos szerzője, János Apostol naptári időszakában, mindannyian két irányba tekintünk. Hátra, s az Óesztendő tanulságaink levonása után, leginkább előre...
Minden évben az ember oly sokat vár az Óévtől búcsút intő, Újévet elindító „janus-arcú”, azaz kettős természetű „János -napi” körüli pillanattól, sőt van, ki ősi, mágikus szertartásokat „játszva” lesi, várja az évkezdő, ám egy teljes évre szóló jeleket: vajon milyen évre is számíthat az újesztendőben?
Azonban a kezdő pillanat – valójában minden egyes ember számára – egyedi. Éppen ezért csalfa...
Hiszen miközben az egyházi év például Adventtől-Adventig tart, addig, az úgynevezett asztrológiai évkezdet pedig egy következő időpont, hiszen az mindig a tavaszi Nap-éj egyenlőség „gyümölcsoltó” pillanatához, a meterológiai tavaszhoz köthető.
S amint arról korábban a Csízió „lapjain” , aktuálisan beszámoltam, a 2023-2024-es asztrológiai év Marsikus, háborgó, tüzes és harcias éve után idén, a 2024-es tavaszi Nap-éj egyenlőség pillanatától, 2024-ben Nap évet indítunk, bizonyára jelentős változásokat hozva mundán-, tehát társadalom, azaz világ-asztrológiai értelemben a világi vezetők, s általában a világi vezetés „útirányának”, „irányultságának” a tekintetében...
Közösségi értelemben, a magyar nemzet sorsára, hazánk életére vonatkozólag pedig - ahogyan a Csízió értő Olvasói rendre megszokták -, 1989 óta, a minden év az október 23-i indító „születésnap” a mérvadó.
Személyes sorsunk „évkezdetét” illetően, pedig sokkal inkább meghatározó a saját, személyes születésnapunktól-születésnapunkig tartó, úgynevezett Szolár év – amely valódi eligazodást ad az egyéni, éves feladatainkat illetően. Ezáltal minden ember számára más és más személyes sorsot évet, megtapasztalni és kijavítani valót jelezve a 2024-es polgári évre.
Az pedig - hogy a XIII. Gergely által, 1582-től életbe lépett megújított, s máig érvényben lévő naptárreform óta - január 1-je, a polgári év kezdőnapja, mint az asztrológiai dátum, hogyan „találkozik össze” egy ország, egy nemzet, egy táradalom, bármely kisebb-nagyobb közösség, vagy éppen egy személy egyéni sorsával,
vagyis a mindenkori január 1. bolygóállásai milyen hatással vannak egyéni adottságainkra, feladatainkra, s kihívásainkra, az megint más kérdés...
Éppen ezért személyes értelemben, az alábbi, írásos keretek közötti a polgári évkezdés pillanata – kivéve, ha a saját horoszkópunkra vizsgáljuk január 1. égi jeleit -, nem mérvadóak!
Sőt, valójában hamis - de leginkább az asztrológia ősi tudományának modernkori megítélése szempontjából rendkívül káros is - minden olyan „asztrológiai elemzés”, amely január 1-re nézve „ad receptet” személyes sorsunkat illetően. Mégis emberek milliárdja kíváncsiak, milyen év jöhet az elmúlt évek nyűglődő, kifárasztó, elborzasztó, ridegségei után.
Éppen ezért kizárólag mundán asztrológiai, azaz világasztrológiai értelemben - számunkra magyarok számára pedig hazánk csillagzatára vetítve - van csakis értelme az „újságcikk-szerű” kutakodásnak!
Nézzük hát e fontos dátumot, 2024. január 1-ét mundán asztrológiai, azaz világ-asztrológiai szempontból, közösségi értelemben, hazánk csillagzatára nézve!
Íme hát a 2024-es csízió, olvassák értő figyelemmel!
A folytatás következik!
