Fényhozó – December 13-a, a „Fény szentje”, Szent Luca mágikus napja

Fényhozó – december 13-a, a „Fény szentje”, szent Luca mágikus napja és a Nyilas Újhold kettős ünnepnapja

A „kettős természetű” Luca-naphoz fűződő megannyi keresztény és kozmikus szimbólum, mágikus hagyomány és népi „játék” okát most is csak a magos égre emelő tekintetünkkel érthetjük meg igazán! Mert a sötétségnek, csakúgy mint a fénynek, hatalmas teremtő ereje van! Kérdés, mit növelünk, s Szent Karácsony éjjelére, mit hozunk világra belőle?

December 13-a, a keresztény kalendáriumban az ókeresztény „Fény  szentjének”, a Fény-Krisztus jegyesének - ki a gonosz erők általi megvakítása miatt a szemfájósok és betegek védőszentje -, a latin „lux”, azaz „a fényesség” és „látás” szóból eredeztethető nevű szent Luciának az ünnepnapja. Ezzel „szemben”, az ősi magyar hagyomány és a magyar keresztény hagyomány „kettős”, „rontó-bontó” természetű Szent Lucája, a magyar kalendárium termékenységjósló, varázsló „szentje”, kinek neve napjához megannyi máig élő néphagyomány társul. Kezdve a jövőt megtermékenyítő Luca-kalendáriumtól, a Fényhozó, Fény Fiút szülő, az Adventi remény beteljesülését, s a Világ Világosságát, a Megváltó fényét hirdető, Karácsonyra kikelő Lucabúza ültetésén át, a Luca szék 13 napon át tartó készítéséig bezárólag, amelyre ráállva, olyan „emelkedett”, megvilágosodott állapotba kerül az arra méltó ember, ki Szentkarácsony éjjelén, az éjféli misén, kezében tükörrel, nemcsak a személyes „fényhozó” jövőjét, de az ártó, „bika szarvas”, boszorkányos erőket is egyaránt meglátja...

E megannyi – nem a balga véletlen által felsorakozó - keresztény és kozmikus szimbólum, mágikus hagyomány és népi „játék” okát most is a Jóisten által teremtett, magos égre emelő tekintetünkkel érthetjük csak meg igazán! Ráadásul 2023-as év Luca napján, még az aktuális kozmikus állások is teremtő, Nyilas Újhold erőit mozgásba hozó csillagzatot mutatnak, mert amint a Csízión írni szoktam: az ünnep most is üzen! Nézzük hát!

Az ember „kettős” teremtő természete...

December 13-án, Advent kellős közepén, a Fény születésének a Téli napfordulót harmadnapra követő „Fény Fiúnak”, azaz a „Világ Világosságának” a születését váró, reményt adó, naptári időszakában járunk. Lélekben emelkedünk...

Mert ilyenkor, a Nyilas naptári időminőségében, a Nyilas-Ikrek, azaz régi nevén a Kettős és a Nyilas Zodiákus pár tükörtartó tengelyén, a gyógyítás, s a bennünk élő (ön)gyógyítás képességét is szimbolizáló Kígyótartó csillagképpel a háttérben, a Mennyországba vezető Tejúton „jár” a mindenre világos választ adó Nap, s általa kézenfogva, az emberi világ.

Ezidőtájt, a Nyilas asztrológiai jegyében járó Nap szentülete után, az éjszakai égbolton vele szemközt, „égi tükröt” tartva, feltűnik a „boszorkány-szarvas” Bika, a „kettős” Ikrek - a magyar hagyomány Hunorja és Magorja-, valamint Orion csillagkép, a magyar hagyomány Nimródja, az ősapa, ki kozmikus hagyomány értelmében az Atya teremtői minősége a magos égben.

Vagyis a Nappálya és a Tejút kereszteződésében, az égi és a földi világ, így fizikai és szellemi életminőségeink találkozópontján, Tejútfa „tetején” jár emberi világunk, s ennek okán, a mindent körbeölelő decemberi sötétségben, a Fény felé vágyik minden normális lélek.

A Tejút „csillagporos útja”, az Élet-Fa, a Tejút-Fa teteje -azaz a világ teteje -, pedig iránymutatás is egyben. Hiszen csakis felfelé tekintve, a Fény felé tekintve, egy megemelkedett nézőpontból vagyunk képesek átlátni kisebb- és nagyobb akadályokkal tűzdelt földi utunkat, személyes és közösségi életünket egyaránt.

Ezért nem véletlen a Lux-Luca, a Fény szentjének a székére „fellépő”, arra rálépő, így a világi dolgokat egy magasabb nézőpontból tekintő archaikus hagyomány sem. S nem véletlen a megannyi termékenységvarázslás, az Orion teremtői minőségét hordozó „égi hátterében” sem. De nem véletlen a Luca napi néphagyomány kettős természete: „szent és boszorkányos” természetű szokásrendje sem éppen a Nyilas időszakának tükröt tartó Ikrek, azaz a régi nevén a „Kettős” Zodiákus tengely naptári időszakában sem...

Hiszen - az égbe vágyók-, csakis tiszta tükörbe nézve pillanthatnak rá kettős emberi természetükre: az Égbe kívánkozó lélek, s a fránya, olykor boszorkányosan ördögi, fizikai valósághoz láncolt test, azaz a földi Életünk kettőségére.

Ezért nem véletlen a Luca napi magyar hagyomány kettőssége sem, a néphagyományszembesítő „tükre”: a „boszorkányos Luca”, azaz földi ösztönvilágunk, olykor gyarló, fizikai síkja, s az innen „szentségként” emelkedő, a fény felé tekintő Szent Luca, fényes minőségébe kapaszkodó, emelkedésre vágyó tudatunk és lélek állapotunk polaritása.Hiszen a vágyott szándék éppen ez! Az elkövetkezendő 12 nap, a Luca-naptár „teremtése”, az  ösztönvilágból kitörni vágyó földi halandó lelki emelkedése: a tiszta Fény születésének karácsonyi beteljesülése.

Jövőt-termő Nyilas Újhold - 2023. december 13.

Hold-világ 2. rész

A Luca-napi kozmikus, égi-földi összefüggésrendnek „segít”, 2023 december 13-án a Nyilas Újhold, amely a Nyilas jegyben álló Nap és Hold, valamint az őket megerősítő Mars együttállása. S ahogyan a régiek mondták: „Újhold, újvilág...”, a Luca napi Újhold önmagában is megújító, termékeny ereje, most új erőket, új gondolatokat, új vágyakat indulkál, háttérében a Kígyótartó csillagkép fényes csillagával, a Rasalhague-val. S ráadásként, mindeközben egy trigon fényszög erősíti a Nap-Hold-Mars együttállás megújító erejét, a sorszerűséget, a sors-teremtés szimbólumát képviselő, Kosban állóFelszálló Holdcsomópont, azaz a karmapont által. Vagyis idén, Luca napján, a népi hagyomány, azaz az ünnep üzenete és a kozmosz erői valóban karmikus jövőt teremtő, újat szülő égi erőkkel táplálják az elhatározosainkat!

Ám vigyázat! Teremteni – ahogyan a keresztény liturgia szövege is mondja-, ugyanis nagyon egyszerű: gondolattal, szóval cselekedettel és mulasztással... , jót, s rosszat olykor tudattalanul is, de teremtünk... Azaz a teremtés „boszorkányos” kettőssége is épp ebben rejlik!

Mert a sötétségnek is, csakúgy, mint a fénynek hatalmas teremtő ereje van! Kérdés, mi emberiség mit nevelünk, mit növeltünk, s harmadnapra, Szent Karácsony éjjelére, a Fény-fiú születésére - mit hozunk világra belőle?

Vagyis Újhold idején, a Nap és a Hold analógiáival párhuzamosan, énünk tudatos és ösztönös részével, igyekezzünk kontrolláltan teremteni, mert nem mindegy, milyen erőket akarunk táplálni, éltetni, növelni, nevelni, majd világra hozni Luca nap 12 napos sötétjéből:  

• világrontó, az érzelmet kifosztó, a szellemet vakságbantartó, az éleletet haszontalanná tevő, az életkedvet elvevő erőket?
• Vagy az életet szeretettel tápláló, arra fényt árasztó, csupa jóakarattal és szeretetteljes cselekvéssel, másokat önzetlenül segítő, éltető elveket, cselekedeteket, ideológiát, s világnézetet ölelünk, növelünk, táplálunk most belső önmagunkban...