A „Teremtőhöz egyenesedő”- november 30. szkítatérítő Szent András napja
A „Teremtőhöz egyenesedő”- november 30. szkítatérítő Szent András napja
A régi ember gondolkodásában, sőt szakrális gyakorlatában Andrással, azaz Adventtel zárult az óév, s egyben vele is indul az egyházi újesztendő. Különleges nap ez a keresztény naptárban, nekünk, szkíta gyökerű magyaroknak, pedig különös útmutató...
A régiek szava járása szerint november utolsó napjaiban, Szent András ünnepével, „András zárja a hegedűt...”, vagyis András nap fordultával zárul a zajos őszi mulatságok sora, a szüreti bálok, a Kisfarsang időszaka, s vele nyílik a szent várakozás, a lelki elmélyülés adventi időszaka.
Különleges nap ez a keresztény naptárban, nekünk magyaroknak pedig különös útmutató...
Mert – amint erről szent Koronánk is tanúságot tesz számunkra kiemelten fontos András az Apostolok sorában. Hiszen Fülöp mellett András az, aki a szkítáknak elsőként vitte el az Örömhírt Jézus feltámadásáról és tanításairól...
Ő az az Apostol, aki Isten-kereső emberként elsőként, lelkében Teremtőjének üzenetét keresve, tudatosan csatlakozott az Apostolok közül Jézushoz.
„...Adj nekünk igaz embert, férfiút...” -olvasható Szent András miséjében e beszédes sor, hiszen András személyében olyan igaz embert, vértanút kapott a keresztény világ, akiről a Legenda aurea is azt írja, hogy:
„Ékes volt az életében, válaszadó a bölcs tanításban, férfias a szenvedésben és anthroposz - azaz felfelé emelkedő, a Teremtőjéhez egyenesedő - a dicsőségben...”
Nekünk magyaroknak különös igazodási pont, soha nem felejthető üzenet, olyan időkben, amikor a világi fősodor végképp elfordult a Mindenek Urától!
