Világ-kormány vagy Világ-Király ?- Gondolatok a messianisztikus Szaturnusz-Jupiter együttállásról..

Világ-kormány vagy Világ-Király?

Felvezető gondolatok a két évezrede várt, messianisztikus Szaturnusz-Jupiter együttálláshoz...

 

 

Megérkeztünk... A legvégső határok legutolsó falához szorította magát az emberiség. Egy soha az emberiség történetében feljegyzésre nem került, soha korábban nem látott, határokon átívelő, globális betegség tereli el magáról a lényegről a figyelmünket. Az emberiség olyan holt-ponthoz, egy olyan végletes emberi, erkölcsi, szellemi, társadalmi szétszakadáshoz, olyan kozmikus mélyponthoz és egyben kiindulóponthoz érkezett meg, amelynek legfontosabb kérdése, hogy vajon képes-e megkülönböztetni a lényeget: az Idő feletti, Örök Igazat, az igaznak álcázott, ám újító köntösbe bújtatott régi ármánytól? A Fényt a sötétségtől, iSTeN-t, a SáTáN-tól? Azaz képes-e megkülönböztetni a Szellem Birodalmának a Létezés minden szintjét uralni képes "Világ-Királyát", az emberiségen uralkodni akaró, globális világbirodalom világ-kormányától? Ez ma a nagy kérdés!

 

 

Az ősi szellemi tanok mindegyike ismeri, használja az úgynevezett platonikus világidő fogalmát - a zodiákus jegyekben a tavaszpont naptári vándorlásának időszámítását - s anélkül, hogy untatnánk vele az olvasót, csak azt a fontos megjegyzést tesszük, hogy a 2000-es évek előestéjén, egészen pontosan az 1999-es napfogyatkozáskor – ahogyan azt János Apostol a Jelenések könyvében is írja, amikor felrajzolódik az égen a Megváltó keresztje - lezárult az a Halak világkorszak, s az emberiség átlépett a Vízöntő korszakába. (az 1999-es Napfogyatkozásakor a négy Evangélistát szimbolizáló zodiákus jegyekben felrajzolódott Krisztus keresztje a bolygók által, ez egy rendkívül ritka csillagászati jelenség, pláne egy Napfogyatkozással társulva!) (Lásd az Elemi erővel című sorozat, A Négy elem és az Evangélisták kapcsolatáról szóló írást!)

 

Az elmúlt bő 2000 év – azaz pontosan 2160 éves kozmikus világhónap, másnéven a Halak világkorszak – a Halak zodiákus szellemi üzenetét - a Messiás eljövetelét, Jézust és a belőle fakadó - a hal szimbólumával ábrázolt -Kereszténységet, a szeretet vallásának világhódító útját - hordozta.

Most a 2020-as évben - a Vízöntőkor „hajnalán” - e Halak világkorszak és a Halak szellemiség utolsó „kiáradásához” érkezett el az emberiség.

Ezért neveztem el ezt a rendkívüli kihívásokkal teli, 2020-as évet Korszakkapunak tavaly ilyenkor, a Csízió indulásakor.

Azt a végpontot és egyben kiindulópontot is jelző kaput, amelyen 2020. december 21-én, a szimbolikusan is kiemelt naptári helyen, a sötétségbe megszülető Fénynek, a téli napfordulónak a naptári napján, egy messianisztikus égi jelenség által jelölve lép át az emberiség.

 

 

A Vízöntő Uralkodó bolygójának, az Uránusznak a felfedezése és a Nagy Francia Forradalom kitörése, vagyis a Vízöntő világkorszak szellemi megjelenése óta eltelt két és fél évszázadban - a Halak és a Vízöntő csillagképek az égbolton való egymásba nyúlása okán - a földi létünkben is „összemosódott”, mindkét jegynek a legrosszabb arcát mutató időszakát élte át az emberiség.

Ez szülte meg

az emberiség önmagával való szembefordulását: 

a nagy identitáskeresését, 

majd bomlasztó identitás válságát 

és végül Istentagadását,

amely mára - a poláris világ alaptörvényének - az Isten által teremtett ember:

a férfi és a női nemi identitásnak a megtagadásába torkollott.

 

Ez a talajvesztettség, végtelen eltévelyedés, erkölcsi nihil, szellemi köd, amely mára az emberiségre telepedett, a Halak világkorszak „utóhatása”, s a nem tiszta Vízöntőkor álfilantróp előképe, valamint az égen látható Halakban álló Neptun egyik következménye... (Lásd a Korszakkapu című írást!)

 

A hátunk mögött hagyott Halak világkorszak szülte szent tudás, azaz Jézus eszmeisége, a keresztény miszticizmus szellemisége ugyanis a hosszú évszázadok alatt oly mértékben sérült, torzult, hogy ott tartunk mára: nyílt színű gyalázkodás tárgya lehet, a szeretet megtestesítője, Jézus.

Mindezt mi, emberiség teremtettük.

A mi, bármi áron való hatalmi arroganciánk juttattott bennünket ebbe a gyalázatos állapotba a szabad akaratunk által.

Ezért tartunk ott, hogy olykor, alapvetően tisztességes emberek sem képesek megkülönböztetni a teremtett világot éltető elveket, a teremtett világot terméketlen nihilbe kergető elvektől. Teljes a tudathasadás... Az Élet ok-okozati összefüggéseinek, az ősi, szellemi, analógiás gondolkodásnak a teljes hiánya...

Hit tudás nélkül...

Mi történik, ha kiiktatódik a szent tudás, a gnózis, a kozmikus tudás az ember életéből?

A tudás nélkül hagyott hit miatt

igazodási pontok nélkül marad az emberi élet,

s az emberi lélek.

 

Az elmúlt 2000 év anyagba, haszonba, hatalomba, öldöklésbe forduló civilizációja - miután számtalanszor eszközként használta a szeretet vallását - darabjaira törte a szent Igazságot és tudást, s abból csak a hatalom számára hasznos részleteket tartotta meg, amelyet a hódításaihoz és uralkodásához szükségesnek tartott.  Mára azonban ott tartunk, hogy e modern civilizáció a dirid-darab részletekből már nem képes összerakni az Élet fenntartását szolgáló, minden emberi téveszme fölött álló, egyetlen Igazságot...

Így elveszíti magát az emberi lelkeket is ...

 

Így szült a tudás nélkül maradt hit, emberi hiszékenységet,

az élet nehézségeire, nagy kérdéseire kapott szellemi válaszok híján

emberi hitevesztettséget,

ennek következményeképpen a hit megtagadását,

 - tisztelet a sok-sok kivételnek - de a hit bizonyos közvetítőivel szembeni évezredes hiteltelenséget,

mára pedig az ellenerő által a maradék hit, s a hívők megtiprását, Jézus meggyalázását, s a Teremtő mindenhatóságának az ember mindenhatóságával szembeni megkérdőjelezését...

S amíg a "ködöt" szimbolizáló Neptun a Halak csillagjegyben jár, a Keresztény híveknek bizonyára sok világi kiábrándultságot kell még átélniük, hogy az út végül a tiszta Forráshoz, Istenhez vezessen majd!

 

Szomorú valóság,

ám az egyetlen lehetséges irány

a megtisztuláshoz, a felébredéshez, a jövőhöz,

s az ellenerővel szembeni harchoz

az önszembesítés...

Itt az ideje

tiszta vizet önteni a pohárba!

Mert időnként, úgy 2000 évente – amit a platonikus időszámítás egy világhónapnak hív, s az emberiség történelmének egyik világérából a másikba való átlépését jelenti –

eljön a messianisztikus, szent idő.

Amikor is a Naprendszer két legnagyobb bolygójának a Szaturnusz és a Jupiter sorsbolygóknak a ritka találkozásakor,

a szent tér és a szent idő egyesül...

 

azaz

megnyílik az ég,

s tiszta üzenet száll alá

a mennyei Forrásból...

 

S mikor eljön a szaturnuszi idő, akkor a Jupiteri igazság is rendre fellobban. Az idő pedig itt kopogtat...

Mert hamarosan

a szaturnuszi idő

és a jupiteri igazság,

a szaturnuszi szent idő

és a jupiteri szent tér 

történelmi találkozását

éli át az emberiség. 

 

Ehhez a magasztos pillanathoz vezet el bennünket Advent utolsó hétvégéje, amelynek másnapján, december 21-én, a téli napforduló napján, a sötétség és a fény határvonalán, egy 2000 éve nem látott kozmikus csodát élhet át az emberiség! Ki-ki a szabad akarata által...

Mert a fény születésének évköri napján, napnyugta után, a nyugati égbolton, a Naprendszer két legnagyobb planétája, az úgynevezett két messianisztikus bolygó együtt látszódik az égen, fényük, erejük, s ami a legfontosabb, szellemi üzenetük összeadódik.

 

Ha tud róla az ember, ha nem... ha érti, ezeket a sorokat, ha nem... Mindez megtörténik a mindent-tagadás ellenére is...

 

A Betlehemi csillag fénye 

A kétezer évvel ezelőtti - ezt megelőző történelmi léptékű Szaturnusz–Jupiter együtt állásáról - a két hatalmas energiájú, fénylő sorsbolygó, fényének összeadódásából megszülető úgynevezett Betlehemi csillagról is „csak” a Napkeleti Bölcsek, az ég járását, s az idő fordulását jól ismerő, keletről jött mágus-papok tudtak.

 

Akkor az Isten Fia, az Ember fiaként inkarnálódott a földi világba. Megszületett Jézus, a Mester. Jézus akkor a Halak világkorszak, a Halak zodiákus jegy szimbólum rendszeréhez kapcsolódó áldozathozatal betöltésére érkezett...

Tanítványai révén, elhintette az igét, miként kell igaz emberként élni, a féktelen hatalomvágy, az önzés, az anyag mindenhatóságába vetett hit világában.

S míg ez utóbbi - az anyag mindenhatóságába vetett hit - semmit sem változott, addig az előbbi - avagy hogyan kell igaz emberként élni - alulmaradt a polaritás harcában...

 

A Halak világkorszak szellemi üzenete - a teremtés poláris törvénye szerint - Szűzben testesül meg... S amint azt a szimbólumok is mutatják: a Halak jelképével ábrázolt Kereszténység magja, Jézus maga is a Szent Szűz méhéből született az anyag világába. (Szűz-Halak zodiákus tengely)

 

 

Most - e Korszakkapuként deklarált kor küszöbén – ugyanez a két sorsbolygó, egyazon kozmikus törvény alapján, ugyanazon csillagászati „szabályok” szerint Vízöntőben együtt állva jelzi, hogy messianisztikus pillanatot élhet át az emberiség! (a fokra, percre fokmásodpercre azonos együttállás, ekvatorális deklináció, az egy éven belül háromszori együttálláshoz való visszatérés, 2000 éve volt látható az égbolton... Egyéb tágabb, szűkebb együttállások azóta többször előfordultak már, de ez a csillagászati jelenség ezért más mint a többi...) 

 

A világ számára 2020. december 21-e üzenete ezért egyértelmű:

 

„csak” követni kell a kétezer éve megszületett Mestert,

„csak” vissza kell térni Jézus ősi szellemiségéhez,

„csak” meg kell tisztítani az emberi tudatot, hogy visszatérhessen az egyetlen, igaz Forráshoz,

„csak” fel kell ismerni a „Világ Királyának”, a Királyok Királyának”, azaz a TeremtőÚrIstennek az Igazságát, a szent tudást,

s „csak” követni kell az Isteni mércét... 

 

Mert a tudás a régi,

a Forrás az ősi...

Így Vízöntő kor hajnalán - a sorsbolygók Vízöntőben való találkozásakor, a Vízöntő-Oroszlán tengely poláris törvénye okán - nem egy új tudást, hanem az egykori, Oroszlán világkorszak aranykori szellemiségét, a nem másokon való uralkodást, hanem az önmagát uralni képes, az önmagán uralkodni képes szellemi ember tudását : a testi fizikum működését, az emberi hangulatot rángató érzelmet és az emberi jellemet meghatározó tudat fölötti uralkodást kell feléleszteni, azaz az „Új Embert” kell felébreszteni önmagunkban!