Planetáris gyöngysor a hajnal „szelíd kebelén...” 1. Rész

Planetáris gyöngysor a hajnal „szelíd kebelén...” -  az ezredévente ismétlődő égi tüneményt „beharangozó” Telihold, s ami „mögötte” van...

Planetáris gyöngysor 1. Rész 

„S ó, tiszta sugár te,
Mely csillogva leszállsz az egeknek fénykebeléből,
A hév nap tüzes arcáról, te is el ne sötétítsd
Hajna szelíd kebelét”

(Vörösmarty Mihály: A fürdőző Hajna / A Zalán futásából)

A júniusi égbolt hajnalhasadását megelőző óráiban látható, planéta-fűzéreként tündöklő évezredes bolygó jelenséghez, a beszédes, hatalmas méretben, hatalmas fénnyel ragyogó, június 14-i különleges szuperhold vezet el bennünket...

Különleges Nyilas Telihold "Hajna szelíd kebelén"...

A hajnal „szelíd kebelén”, 2022. június 17. és 28. napjaiban, egy igen ritka bolygó együttállást, ezredéves planétafűzért tartogat számunkra az Ég.

Június 17-től bő egy hétig, a júniusi égbolt hajnalhasadását megelőző órában tágabb otthonunk, a Naprendszer összes bolygója planétafűzérként egyszerre tündököl majd égbolton.

A különös égi jelenséghez azonban a Nyilas égisze alatt élő magyarság számára különösen is beszédes, Ikrek-Nyilas zodiákus tengelyen, hatalmas méretben, hatalmas fénnyel ragyogó, június 14-e, önmagában is különleges Teliholdja vezet el bennünket.

Ugyanis június 14-én - amikor a Hold a Földhöz legközelebb esik - ünnepeljük a Nyilas Teliholdat, amely a Földközeli jelensége okán, a szokásos Teliholdaknál is jóval fényesebbnek és nagyobbnak tűnik majd a naplementét követően. .

Ezt az önmagában is különleges, úgynevezett szuperholdat a követő napokban az elfogyó Holdsarló „hajnalasszonya” ragyogja majd be az ezredévente ismétlődő égi planétasort...

Hiszen június 17-től az elfogyó Hold hajnalról-hajnalra végighaladva a bolygók csillogó „gyöngysorán”, minden egyes nap, más-más arcát mutatva a pirkadatnak, más és más üzenetre hangolja majd a lelkünket, s világítja rá a tekintetünket.

Fenséges látvány, sokatmondó üzenettel...

Legutóbb ilyen égi tünemény, amelyben egyszerre tűnt fel a Földi létünket életerővel tápláló Napot „körbetáncoló” bolyongó planétasor, Álmos unokája Taksony vezér hatalomra jutásának évében, 947-ben volt!

A júniusi hajnalok fenséges égi tüneményét pedig Emese, s Álmos vérének utódai, a mi utódaink legközelebb 2492-ben csodálhatják meg újra...

A Teremtő által szabott égi planétasor...

A planetáris gyöngysor, azaz a Naprendszer egymás után felsorakozó bolygóláncolatának az a különlegessége, hogy a Naprendszer összes bolygója csupán 105 fokos szögben, egy képzeletbeli vonalra „felfűzve”, valóban gyöngysorként lesz látható a virradat előtti sötétségben.

Közülük pedig a személyes létezésünket „felhangoló”, öt, szabad szemmel is látható planéta, ritkaság számbamenő módon, a Teremtő által megteremtett sorrendben áll majd felettünk.

Azaz pontosan úgy lesz látható a Naptól kiindulva az égen, ahogyan azt a Naptól való távolságuk szerint a Teremtő megalkotta, elrendelte, s, hogyan azt mi az „iskolában” megtanultuk...

Az egy képzeletbeli sorban felsorakozó, szabad szemmel is látható öt, úgynevezett „személyes planéta”:

a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz

3 óra 30-kor lesz a legszebben látható a virradat előtti sötét égbolton.

Melléjük, a 105 fokos laza együttállásba, felsorakoznak a szabad szemmel nem látható, úgynevezett transz-szaturnáliák, azaz a Szaturnuszon túli bolygók is. Azok a távoli planéták, amelyek mundán asztrológiai értelemben mindig a nagy társadalmi jelenségek mozgatórugói...

Így az Uránusz, a Neptunusz, és a Plútó, valamint a Vesta kisbolygó is a többiekkel együtt tündököl a hajnali égbolton.

S hogy miért e nagyhatású, június 14-i Telihold előtti órákban beszélünk e 17-től látható égi tüneményről?

Mert az évezredenként, íly módon együttálló, a Teremtő által „sorrendbe szedett” planétasort, a különleges méretű és fényű  június 14-i Telihold „indítja útjára”.

S mert - a Hold, saját „feladatához” méltó módon - minden egyes nap, más és más üzenetre hangolja lelkünket, s világítja rá tekintetünket, a lelki és szellemi ébredés reményében...

S ha mindez nem volna „elég, a Teremtő még rátesz egy „lapáttal”...

Mert az Isten teremtő hatalmát szimbolizáló Fiastyúk csillagkép, a béke, a szerelem, s a máriás lelkület bolygószimbólumával, a Vénusszal „ölelkezve” tündököl majd a hajnali pitymallatot megelőző égen.

Ám mindez a matéria, az igen fényesen tündöklő anyag.

De vajon mit üzen az a rendező elv, ami e fölött áll?

Mert a rendező elv, nem az ember tudományos gondolkodása, hanem a Teremtő Úristen...

Akinek más lehetősége nem lévén szimbólumokkal, analógiákkal, jelenségekkel, égi jelekkel üzen, akkor is, ha tudunk olvasni az égi jelekből, s értjük a jelzés szándékát, s akkor is, ha nem...

Mert „mindig hajnal előtt legsűrűbb a sötétség...” - szól a mondás.

S valóban, a figyelemfelkeltő, igen intuitív égi jelenség, a rendre, a Kozmosz rendezettségére, az életünkben való rendteremtésreszólít fel a világi ésszerűtlenség, a mesterséges  politikai, gazdasági, energetikai káosz, az igaztalanság, és a gyarló emberi hatalom vélt határtalansága ellenében...

A Csízió olvasói pedig megszokhatták már, hogy a sokhelyütt olvasható lélekömlengő trillázással, s a spirituális önáltatással ellentétben, igyekszik más fényszögből megvilágítva, szakrális szintre emelve szólni a bennünket körbeölelő kőkemény valóságról, az emberiség előtt álló világi jelenségekről, s a Jóisten által elénk tárt választási lehetőségekről.

Ez most sem lesz másként...

Innen folytatjuk a beszédes bolygósor üzenetét!