Fény derül rá.... 2021. december 19. Telihold
Fény derül rá.... - 2021. december 19. Telihold
Advent negyedik vasárnapjának csillagzata az ember lelki életén is átgázoló világi haszonelvűség rendszerszintű problémáira irányítja a figyelmünket. A létezés polaritásának, a teremtés kétarcúságának, az Élet igazságának a tengelyén, mély érzelmi és világnézeti „repedésekre” világít rá a Hold lelkiismereti titkaiba, a tudatallati bugyraiba is bevilágító áldott Nap mindent napvilágra hozó fénye.
Az élet polaritásával, a teremtés kétarcúságával szembesülünk...
Ám e Telihold által ható mély szembesítés teremtő „helyen”, az Tejút életető energiáit ránk árasztó, Ikrek-Nyilas zodiákus-tengelyen történik, s csak rajtunk, a szabad akaratunkon múlik, hogy a létezés kétarcúságában az Igazságban való kiteljesedést vagy egy tudathasadásos szétrepedést élünk-e át.
...mert Telihold szembesít, hányadán állunk a belül ható lelkiismeretünk (Hold), valamint a külvilág felé megnyilvánuló személyiségünk (Nap), érzelmi-tudati kettősségével.
De ugyanígy szembesítenek bennünket a nálunknál jóval nagyobb, teremtői erők a teremtés kétarcúságával, a férfias és nőies szerepeinkben is...
Sőt az élet mélyebb, poláris összefüggéseinek is tükröt tart a sors. Az emberi nem kétféleségének társadalmakat is mozgató, vagy inkább azokat fogva tartó, kibillent identitás problémái is terítékre kerülnek. S rákérdeznek a világi, társadalmi szintér színtér kettősségére:
az érzelmeket, lelkiséget, lelkiismeretet, a nemzeti lelkületet fölülírni akaró anyagi haszonszerzés politikájára.
Azonban az élet látható (Nap), valamint
az önmagunk előtt is eltitkolt láthatatlan régióit (Hold) feszegető Telihold mellett
a nagyhatású Plútó-Vénusz együttállás ereje is hatalmas érzelmi hullámokat gerjeszt.
Az Isteni Teljesség, az isteni végletesség és végzetesség erejét szimbolizáló Plútó
és az emberi érzelmek, a szeretet bolygóanalógiája, a Vénusz - kíméletlen érzelmi hullámvölgyeket és a végtelen szeret hullámhegyeit is bejáró – végletes erőtérrel hat ránk.
A nagyhatású Vénusz-Plútó együttállás miután a szeplőtelen fogantatás misztikus titkának „hatókörében”, Mária foganata ünnepének nyolcadában megfogant,
(Dec 10-én pontosodott be a Vénusz-Plútó együttállás)
végigkíséri a szeret vallásának a jászolához vezető utat, Adventet,
beragyogja Szent Karácsony éjjelét,
velünk együtt búcsúztatja az Óévet,
s együtt köszönti az Újesztendőt,
hogy a Vízkereszt-Háromkirályok napját követően - bízzunk benne kellő lelkiismereti tükörtartás, s kellő szellemi felismerés után hagyjon bennünket érzelmileg „megnyugodni” ...
Azonban az éjszakai égboltot látványosan beragyogó, a Plútó „távoli ölelésében” ható Vénusz "nem csak” érzelmi viharokat, érzelmi változásokat kavar, hogy végletes erejével ébredésre szólítson bennünket,
hanem mindeközben, a december 19-i, az élet tengelyén ható Ikrek-Nyilas tengelyen ható Telihold (Nap-Hold szembenállás)
az elfojtottságból, a lelkiismereti vákuumból, az ember önmaga előtt is eltitkolt, a tudatalattijába gyömöszölt régióiból, most a szembesítő tudat síkjára emeli a lényeget...
A Telihold és bolygókapcsolata, valamint határtalan isteni végletesség és az érzelmek jelölője (Plútó-Vénusz együttállás) olyan érzelmi megrekedésekre,
olyan rendszerszintű problémákra világít rá, amely a kétarcúra teremtett világ életadó törvényét,
a szer-etet, a szer-elem életet tápláló törvényét feszegeti, éppen advent 4. vasárnapján.
A fejünk felett ható csillagzat - a Bakban álló Vénusz-Plútó együttállás - az érzelmek „áruba bocsátására”, az ember lelki életén is átgázoló világi haszonelvűség rendszerszintű problémáira irányítja a figyelmünket.
Az Ikrek-Nyilas tengelyén álló, Teliholdhoz trigon-szextil fényszöggel kapcsolódó Vízöntő Jupiter konstellációja pedig az emberiség új, az élet szerves törvényeinek ellentmondó, új ideológiáira figyelmeztet.
Mert a „világmegváltó” tervek, „világújító” eszmék, amelyek, ha nem illeszkednek a teremtett világ kétpólusú, életet fenntartó mozgató és újrateremtő elveihez, egy darabig „megnyugtatgatják” a tudatalatti mély bugyraiba rejtett hazugságot, ám idő kérdése és drámai fordulatot vesznek majd a lelkiismeret mentegetését szolgáló, szépen csomagolt, áruként kezelt, humánusnak festett, a szeret mindent elsöprő erejére hivatkozó, ideológiai hazugságok.
A mélyen ható érzelmi vihar - amely 2021-es év végén, és az újesztendő küszöbén hatnak ránk egyénileg a nemi szerepeink érzelmi és tudati felvállalására, közösségi szinten pedig társadalmi szópárbajok, ideológia viták, jogi küzdelmek képében – hatalmas erővel kavarognak az éterben, hogy szembesítse az emberi lelkeket és néplélek közösségét a földi létezés kétpólusú törvényének végletes elbillenésére...
Amelyen ha - a teremtés törvényeit is fölülírni akaró öncélú ego leküzdésével - nem változtat az emberiség, a mostaninál is komolyabb energetikai probléma, tehát világi zűrzavar állhat be.
A polaritás mindenséget mozgató törvénye
Sokszor leírtuk ugyanis, hogy – ha tetszik, ha nem, ha bevalljuk magunknak, ha nem, ha belefér a világnézetünkbe, ha nem, minden érzés, gondolat, szó, s végezetül cselekedet jót vagy rosszat teremtő energia, amelynek – évezredes, évszázados karmikus, azaz sorszerű elszámoltatása alatt áll az emberiség.
Az „elszámoltatás” oka, az életet garantáló és mozgásban tartó aktív és passzív, férfias és nőies elvek a harmonikustól, azaz az arányostól való végletes elbillenése.
Nem kisebb dologról beszélünk, mint a mindent átható, magát a Mindenség élő organizmusát is és persze minden élő organizmust életben tartó polaritás törvényéről.
Amelyet mi, nyolcmilliárdnyi „kétarcúra” teremtett ember, férfiak és nők, férfias és nőies energetikai működésünkkel, érzelemvilágukkal, gondolatainkkal, cselekedeteinkkel, azaz nőként és férfiként felvállalt nemi szerepköreinkkel, mint egy organikus gépezetet - jól vagy rosszul, de - működtetünk.
Ez a poláris törvény tartja mozgásban - harmonikus, egyensúlyi esetben ez tartja egészségben - az emberi szervezetet, annak ki és be lélegző, összehúzódó, majd elernyedő éltető, pulzáló mozgásait,
Ennek az aktív-passzív elvnek a helyes működése tart boldogságban, azaz egészségben egy párkapcsolatot, ezek a kozmosz törvényei szerint helyesen megélt szerepek
garantálják az élet kisebb és nagyobb egységeinek, szerves organizmusainak:
a családoknak,
a társadalmi szervezeteknek,
a nemzetnek, mint élő organizmusnak,
sőt a nemzetek közösségének,
végül az Anyaföld, a Föld bolygó szervezetének, azaz az Anyatermészetnek
is az egészségét és jólétét.
Ez az - Ikrek-Nyilas tengelyen keresztül ható -, a kozmoszból a földi világra áramló, a kettősség okán a két pólus váltakozásából fakadó, pulzáló, dobbanó, lüktető erő, amely az Élet „vérkeringése”.
Ezt az életet garantáló, tiszta kettősségét hosszú-hosszú évszázadok emberi és társadalmi hatalmi játszmáinak „köszönhetően”, árulta el, bontotta meg az emberiség.
Mert a világot évszázadok óta uraló, téves aktív, tehát az arányostól, az harmonikustól, az egészségestől eltérő, kibillent „férfias” elvre:
-hatalmi agresszióra,
-a másik kihasználására,
-haszonszerzésre épülő,
-állandó versenyszellemre,
-lelki-szellemi és fizikai gyarmatosításra berendezkedő,
-heves, felgyorsult és forrongó hétköznapokat teremtő
társadalmi és politikai struktúra az ember „kiváló” alkalmazkodási képessége okán,
először „csak” elhallgattatta az isteni régiókhoz kötődő lelkiismeret lecsendesítő, kibékítő, elfogadó, megnyugtató hangjait,
-majd megváltoztatta az emberek gondolkodásmódját, szokásrendszerét,
átformálta erkölcsi és világnézeti kérdéseit,
-s az energetikai ok-okozati összefüggések miatt kibillentette a világot az egyensúlyából.
Ez a hatalmi gondolkodás változtatta meg a klasszikus női és férfi szerepeket.
-Az ehhez a hatalmi elvhez való alkalmazkodás tántorította el a nőket
az Életadás egyedülálló képességétől,
-a női lét megnyugtató, lecsendesítő, hűsítő, megtisztító erejű, lelkiismereti tükörként ható női szerepeitől,
-a nőiség „láthatatlan” értékeinek a megbecsülésétől,
-végezetül a női önbecsüléstől.
-S ez az elvárt magatartás formálta át a férfiakat az életben felvállalandó, férfias, erőt, tisztességet sugárzó küldetésüktől,
s – tisztelet a megannyi kivételnek - tántorította el őket a férfias erényektől.
-Ez a XX. századra társadalmi elvárássá „fejlődő” életkép indította el a két nem közötti, hatalmi játszmákban testet öltő versenyszellemet,
-amely megrontotta és megbontotta az aktív-passzív egyensúlyra, szerepkörre, és viselkedésre épülő párkapcsolatokat,
-ez a férfi-női harc bomlasztotta föl a családokat, s tette zavarttá a gyermekek érzelmeit és gondolkodását,
-ez formálta át a társadalmak önfenntartó, önmagát újrateremtő életről alkotott világképét,
-ez zúdította rá az emberiségre a nyugati szemléletű, téves családpolitikai modellt, amely a profitorientált társadalmakból hiányzó „embermennyiségre” válaszul életre hívta a bevándorlás politikáját.
S végezetül az élet önfenntartó képességétől megfosztott emberiség a megbomlott érzelmi-gondolati energia-vákuumban megalkotta a gender-ideológia végletes tévútra, pusztulásba vezető ideológiáját, s a vele együttható energetikai káoszát...
Egy közös pontra visszavezethető ezernyi probléma, az öncélú, a másikon, másokon uralkodni akaró ego küzdelme saját lelkiismeretével, azaz
az emberi lélek, az emberi érzelmek áruba bocsájtása, a profitnak való kiszolgáltatása...
Ám az élet végtelenül szép, mert poláris. Így mi, szabad akarattal rendelkező emberek döntünk arról, hogy ezt az halálba vezető káoszt,
vagy az isteni, teremtő elvekhez, a kozmosz törvényeihez illeszkedő Életet választjuk-e...
Egy új világkorszak hajnalán, óriási világi átalakulások közepetett, rajtunk áll, hogy az önző, alantas profitéhes erőknek való kiszolgáltatottságot, s ennek alárendelve a saját lelkiismeretünk elnyomását, nemi szerepeink átformálását,
vagy a teremtő renddel egyező személyes és társadalmi ideológiát választjuk-e?
( Az olvasó szíves figyelmébe ajánlom az alábbi cikket:
Kozmikus figyelmeztetés 1. rész
- A tudathasadásban szenvedő civilizáció.. 2020. december 11-14.- Ikrek-Nyilas sorstengely )