Árnyék-világ - 2020. Skorpió havának spirituális elemzés

Árnyék-világ - Skorpió havának spirituális elemzése

2020.  október 23.- november 22.

 

 

 

Ideje készülni, s vérteződni a Skorpió szellemiségével! Ideje helyre tenni múlandó, törpeméretű, emberi akaratunkat a Teremtő végtelen, számunkra végzetes hatalmával szemben! Mert 2020 legkeményebb, legfagyosabb, halálosan nehéz időszaka előtt állunk. S olyan időket élünk, amikor szükségünk volna megérteni végre mi az, ami - egyéni és közösségi sorsunkban is - idejétmúlt, így lezárásra, porladásra, elhamvadásra, s a történelem latrinájába való, s mi az érték, ami újjászületve, felemelkedésre, hamvaiból feltámadó - Skorpió szimbolikájú - Főnix-madár szárnyalásra vár!

Október 23-án a fejünk felett haladó áldott Nap Skorpió havába lépett, hogy rideg, pengeéles fényeivel és a hideg hajnalokkal birtokba vegye az étert, s kérlelhetetlen erővel vonja meg melegségét az Anyaföldtől. Kimért, egyre erőtlenebb sugarai laposan terítik már fényüket a tájra. Árnyék vetül most mindenre. Skorpió árnyai, az elmúlás, a halál árnyai ezek.

Ember-lelkünk a szakrális év poláris tükrében egy pillanatra gondolatban még rátekint a Skorpióval átellenes Bika évköri időszakára: a fény gyönyörére, a természet zsendülésére, a rügyfakadás, a virágzás örömére, az életbe, a termékeny jövőbe vetett hit biztonságára, április, május madárcsicsergős, virágillatú, reményt keltő, szépséges tavaszi vibrálására. Mindarra, ami elmúlt....

 

Porladó...

A dolgok rendje itt a földi létben, hogy most Skorpió havában a fénnyel szemben az árnyékot is lássuk.  Mert sötét árnyak lengik be a tájat, s a földi elmúlás, az átváltozás, a halál illata kering most szerte a világban. A földi lét mulandóságának erői kerítik hatalmába az embert is.

Hiszen Skorpió idején a bent erői veszik birtokba a nagy Anyatermészetet, s vele együtt hangolják a mi emberi természetünket is. A fű, fa, s virág is befelé húzza már erejét, mert dolga odalenn és odabenn, a mélyben, a gyökérben van. Így van ez emberi természetünkben is: dolgunk „odalenn” és odabenn a mélyben, földi létünk gyökereinek érzelmi, lelki mélységében, önmagunk elől is elhallgatott belső árnyék-világunkban van.

 

Nehéz, kemény,

szilárd, éles,

hűvös, letaglózó erők ezek,

amelyeknek porladása elől, nincs menekvés,

csak szembesülés, elfogadás,

s „fagy-kemény” tudatosság.

Ezek a Skorpió hívószavai.

 

Hatalmas erők mozdulnak most körülöttünk és mi bennünk, s e csillagjegy „uralkodó bolygói” üzennek nekünk:

 

Mars és Plútó,

az emberi akarat és az isteni akarat,

céltudatos emberi erő és a magasabb rendű végzet

kettőssége csap össze

bennünk, körülöttünk, s felettünk

odakint a társas világunkban,

s idebenn egyéni magányunkban egyaránt...

 

 

 

Lánglelkű...

 

„...aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre..." - mondja Jézus, Mert "...aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog”. (János 11.20-27)”

 

Mert az igazi, az örök, a kozmikus Élet nem hal meg, az ragyog. Csak itt alakul át minden, idelenn a földi létben. Ez a nagy Anyatermészetnek a metamorfózisa. Ez a kozmosz rendjének, az évkör körforgásának és Skorpió szellemiségének is a legfőbb - az ember számára legnehezebben elfogadható - tétele a Teremtés törvényében. Ezt üzeni - a csillagjegy másik uralmi bolygója is - a kettősséget, a végletességet és végzetességet, az elmúlást és az újjászületést, az átalakulást, azaz a metamorfózist szimbolizáló Plútó is. Mert az élőnek csak a teste hal meg, csak az válik az enyészeté, s az is csak egy kis időre, mint a nagy Anyatermészetben, amelynek kör-körös forgása mindenre megtanítja az élő embert! Mert minden, ami tárgyiasult eszköz, az elporlad egyszer, ám minden, ami az öröklét része, az újra és újra feltámad. Ezt a metamorfózist hirdeti a Skorpió szimbolikája, a halottaiból is feltámadó lánglelkű, tűztestű Főnixmadara.

 

 

Misztikus...

 

A régiek tudták, hogy ilyenkor - Skorpió -, Mindenszentek-, Szent András havában a szakrális év átjárója közeleg. A rendíthetetlen és megállíthatatlan év-kerék október végén november elején hozza el magával törékeny emberi világunk könnyfakasztóan szép, szomorú napjait. November 1-2. Mindenszentek és Halottak napja, az Élet mélyen spirituális oldalával szembesítenek bennünket. Mert a misztikus élet és a misztikus halál találkozik össze ilyenkor, abban a misztikus időkapuban, ahol most járunk, ahol a mulandó részünk és az örök énünk lelket facsaró kettőssége néz szembe egymással.  

Az itt maradóknak a túléléshez a hideg, zord, kedvtelen, hűvös pillanatok elfogadásához, a nehezen szerethető pillanatokon való túllendüléshez pedig a Skorpió-szellemiség végtelenül kemény tudatosságára, van szükségük.

 

A vöröslő Mars

kitartó, belső, misztikus erejére,

a kívül szilárd, kemény és tudatos,

belül pedig mélyen érzékeny énünkre.

S arra a plutónikus hajtóerőre,

amely

a mindenkori újjászületés,

a végzetesnek tűnő térdrerogyás után

az újbóli felállás végtelen, földöntúli ereje.

 

Ez a Skorpió mélyen misztikus tudása.

 

Ez október 23. üzenete.

Ez a magyarság és ez az ’56-os forradalom üzenete.

S ez az 1989. október 23-án született magyar szabadságunk,

a Magyar Körtársaság, azaz

jelenlegi államformánk üzenete is.

(Lásd: Ne bántsd a magyart című cikksorozat)

 

 

Fájdalmasan szép...

 

Skorpió időszaka az önszembesítés ideje. Mert fájdalmasan szép most minden. Ám aki az elmúlás nehéz napjaiban, a külső Fény hiányában nem a belső, az Öröklétből áramló tiszta Fénnyel töltekezik, s tudatát nem az Örök Igazságig emeli, az nem is értheti meg e fájdalmasan szép erőket. Csak a fájdalmasat éli át.

Ezért menekül előle. Ezért az anyagba ragadt modern lét hangos, színes, vibráló figyelemelterelése. Ezért tereli el a figyelmét az ember minden másra, csak hogy szembesülni ne kelljen e mélyreható erőkkel. Az ember tudat alatti régiója azonban jól tudja mitől is fél valójában az énünk. Mitől is menekül Skorpió időszakában...

Mert nem csak a testi halállal, az elmúlással való szembesüléstől fél igazán az ember. Hanem a Teremtő - plútói szimbolikájú - végtelen erejétől és nagyságától, amelyben törpévé zsugorodik az önmaga elmúlásától, a földi hatalmának elhalásától rettegő, önérdekkel teli ego.  

Mert Skorpió mindent felemésztő tüzétől fél az ember tudat alatt. Attól, hogy elhal minden régi, ócska, elavult, az erkölcsi mércét, az örök igazságot kicselezni akaró, önhitt, önző érdekkel teli emberi szándék, hogy helyét az újjászülető, a jövőbemutató, életet éltető, a magasabb rendű igazságot hirdető vegye át...

Vagyis az emberi-isteni találkozás misztikumától fél a világi hatalmát féltő, a határtalan örök Igazság fénylő tükrében szétégő, elporladó emberi ego.

 

 

Ideje...

Ideje készülni, vérteződni Skorpió szellemiségével! Ideje helyretenni mulandó, törpeméretű emberi akaratunkat a Teremtő végtelen, számunkra végzetes hatalmával, végtelen erejével szemben. Mert oly időket élünk, amikor szükségünk volna megérteni mi az, ami - egyéni és közösségi sorsunkban is - idejétmúlt, így lezárásra, porladásra, elhamvadásra való, s mi az, ami újjászületve, a felemelkedésre és szárnyalásra vár!

Mert 2020. legkeményebb, a lélek és a tudat számára a legfagyosabb időszaka előtt állunk. S az egyéni és közös kihívások elviselését, az évkör minden értelemben vett halálosan nehéz időszakát - csak a skorpió szimbolikájú, halottaiból feltámadó, újjászülető, magasan szárnyaló Főnixmadár erejévelaz örök és a mulandó dolgok elkülönítésével, a megértés szellemi magaslatából táplálkozó tiszta tudatossággal érthetjük meg igazán.

 

 

 

Folytatjuk Skorpió havának asztrológiai elemzésével

 

 

https://www.csizioblog.hu/./pages/csizio/contents/blog/101699/pics/lead_800x600.jpg
Ars Regina,metamorfózis,Skorpió hava