Teremtő természetünk
Teremtő természetünk
- avagy spirituális összefüggések
az emberi természet
természetellenességének,
Anyatermészetbeli következményeiről…
Hogy mi köze van emberi természetünk sérüléseinek, az anyatermészet sérüléseihez? Nos, beteges emberi természetünk, beteges anyatermészetet indukál…
De kezdjük a legfontosabb kiindulópontnál! Jól tudjuk, hogy a Teremtő szabad akarattal ruházta föl a saját képmására teremtett, tehát teremtői képességgel megáldott embert. Ez a szabad akarat azonban, nagy lehetőséget és egyben nagy felelősséget is ró az emberiségre.
Ez az a létfunkció az, amely megkülönböztet és egyben kiemel bennünket a Föld bolygóra teremtett összes többi, élő organizmustól, így az ásványok világától, a növényvilágon át, az állatvilágig bezárólag.
Azonban, ha ez az egyedül, az emberi világra,
a képmás emberi lényre vonatkozó, szellemi erő, nem a természet, azaz a kozmoszt felépítő isteni rend szerint, hanem azzal ellentétes, természetellenes elvek szerint működik, akkor ezzel a szerves kultúra rendjét, magát az Életet pusztítja.
Itt tart most az emberiség…
Az ember testi megjelenésén túl, energiafogyasztó és energia kibocsátó szervezet.
Fénylény...
Olyan megtermékenyítő erő birtokában van, mely a fizikai világban tárgyiasulni képes, hiszen ő maga is tárgyiasult, anyagi testbe zárt, kézzelfogható valósága a Fénynek. Energia.
Szellemi, teremtő ereje kihat a lélek külvilágára, vagyis az emberi testre, valamint az ember tágabb külvilágára, azaz párkapcsolatára, társas kapcsolataira, végül társadalmi és a természeti környezetére is.
Teremteni ugyanis, nagyon egyszerű! Legalábbis alacsony szinten…
A teremtéshez elég az emberi érzelmekből fakadó, majd az emberi elmében megfoganó akár célzott, így célirányos, akár a tétova, tehát céltalan gondolat is!
Az érzelmekből táplálkozó gondolat, hanggá alakulva, hangi energiába sűrűsödve, kimondott szóvá, majd, megtestesülő cselekedetté formálódva, amint kiáramlik az ember belső lényéből, azonnal kihat magára az emberre, s az embert körbevevő környezetre is.
Amennyiben a megszületett gondolat, a kiáramlott szó, és a tett pozitív szándékú, tehát az emberi egón felülkerekedve, önzetlenül, az iSTeNi tervet szolgálja, akkor építő erejű. Ha viszont a gondolat, a szó, a cselekedet más, önös érdekeket, esetleg magasabb rendű, ám alantas energiájú SáTáNi érdeket szolgál, akkor puszítóvá, romlóvá, életet elvevővé válik!
Olyan korban élünk, amikor e két egymással ellentétes energia végletes harca zajlik az emberi lelkek megkaparintásáért. Az összes ősi bölcselet, tudta, várta e kor eljövetelét…
Nem véletlenek tehát, a keresztény liturgia ismert sorai, - amelyek a vétektől való megtisztulást szorgalmazzák, s éppen a gondolat, a szó, a cselekedet negatív teremtő erejéről szólnak:
“Gyónom a mindenható Istennek és nektek, testvéreim, hogy sokszor és sokat vétkeztem, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással…”
Ha az emberi természet,
másszóval, az emberi gondolatrendszer és abból kifejlődő viselkedésmód, így annak teremtő ereje, kibillen a természetes, harmonikus, tehát egyensúlyi állapotából, az egyéni baj.
Azonban, ha az érzelembeli, gondolatbeli, szóbeli, cselekedetbeli elbillenés, tömegeket érint, tömegesen fordul elő, akkor az energiák összeadódása miatt a sok ember természetellenes működése, azaz a spirituális értelemben vett rend-ellenessége, tehát rend nélküliségének erőtere kihat az embert körülvevő tágabb világra is!
Így az egyéni bajon túl, hatással van a közös életre, az Élet egészének rendszerbiológiájára, s végezetül, társadalmi és természeti zavarok képében mutatja meg sajátos arcát.
Ez a kozmosz törvénye, - vagyis a szó eredeti értelmében, – a teremtői Rend törvénye.
Akár hiszünk benne, akár nem, akár kinevetjük, akár letagadjuk, akkor is működik, mert a Teremtő alkotta így!
Sőt, ha megtagadjuk a kozmikus törvényekre épülő spirituális tudást, a szent gnózist, azzal hosszú távon energetika káoszt okozunk!
Ideje volna belátnia az emberiségnek, és az emberiség szellemi, politikai vezetőinek, hogy az eltorzult hatalmi játszmák világi oltárán, embert, lelket, lelkiismeretet és szent tudást, tehát gnózist feláldozó korszaka a végét járja!
Mert az emberi ego hatalomféltéséből és nagyravágyásából fakadó, agresszív játszmáiból,
a másokat uraló és befolyásoló eszme- és politika-rendszerekből,
mohó hatalomvágyból, és "gyarmatosító", másokat eszközként használó életfilozófiájából
éppen elég kijutott már, nagyban, az emberiség több ezer évnyi történelmében,
s kicsiben pedig hétköznapi, párkapcsolati, családi, munkahelyi, közösségi életünkben egyaránt!
Az ellenerőt kiszolgáló, jól álcázott lelkek pedig itt toporognak a sarkunkban, s alig várják a hatalomátvételt! Ne kelljen, hogy egy letaglózó kataklizma térítse észhez az emberiséget! (Bak Plútó, Leszálló Holdcsomópont- szaturnusz együttállás, trigon Halak szextil)
Mert, mi történik az Anyatermészetben, ha az aktív, forrongó pólus kiirtja és elhalványítja, a passzív, lecsendesítő pólust az emberi természetben?
A természet egyszerre zokog és szomjúhozik…
Ahogy a “vizes” analógiájú,
megnyugtató, magába fogadó, lecsendesítő,
a lelkiismeret hangja szerint cselekvő, passzív pólus,
a teremtő női minőség, az Istenanya-kultusz,
- az ősi Boldogasszony és a Mária-kultusz - korlátozódott,
máshol - mintha sosem lett volna -, el is tűnt
a szellemi-, kultúrális- és társadalmi eszmerendszereinkből,
ugyanígy halványult el, a vele azonos energetikájú
- elfogadás, együttérzés, békesség és elcsendesülés - emberi karaktere
hétköznapi, párkapcsolati, családi, munkahelyi,
szűkebb és tágabb társadalmi életünkben.
Holott, a passzív energia hiánya súlyos károkat, energetikai káoszt okoz az eredetileg egyensúlyi elvekre épített, mára harmóniát szomjúhozó, emberi világunkban.
Mare - Mária
A női minőség szimbóluma a víz.
A víz, azaz a Víz elem, az érzelmekkel, a lelkiséggel, az élő lelkiismerettel, tehát a Szentlélekkel áll összefüggésben a spirituális bölcseletben. Nem véletlen tehát:
a víz,
a tenger,
a Mare, azaz Mária,
a “Tengörnek csillagja”
azonosság.
Véletlenek ugyanis nincsenek a Teremtői Rendben!
S mivel világunk, az összefüggések világa,
így mindaz, amit – gondolatban, szóban, cselekedetben nem használunk,
nem működtetünk emberi életünkben,
annak hiányállapotát,
ugyanaz az energia, egy másik “formája” fogja betölteni.
Eszerint:
ha az elfogadó, együttműködő, befogadó,
lelkiismeretes, női minőség eltorzul,
elhalványul az emberi természetben,
annak kivetüléseként,
a vele azonos "testet öltött" energia
özönvíz, jég, zunami,
árvíz, belvíz képében fog tombolni,
avagy éppen ennek drasztikus hiányától fog szenvedni
a bennünket körbeölelő Anyatermészet.
Vagyis, a belőlünk hiányzó részt, energetikai űrt, vákumot
a Természet fogja “kitölteni”, megjeleníteni...
Ami “kicsiben”, egyéni, emberi léptékben, a női energia elhagyása, kiiktatása, deformációja okán, “vizes” jelenségekben mutatkozik meg testünkön, többek között,
-vizesedés, ciszták, menstruációs zavarok,
s általában a vízháztartással összefüggő betegségek,
valamint az összes női szervet érintő betegség képében,
ugyanazon erőtér tömeges hiánya, vagyis:
a női életvitel, gondolkodásmód megváltozása,
az anyaság női szerepkörének eldobása,
a család közösségi méretű eltorzulása
mutatkozik meg és ölt testet, csak más formában a minket körülvevő teremtett világban.
Amint azt a híradásokból is láthatjuk, épp ez történik “odakint”, a természetben is, hiszen: vagy nem jut elég csapadék, s emberek milliói szomjaznak, majd kelnek útra a jobb élet reményében, vagy máshol, a figyelemfelkeltés jeleként, égszakadás és földindulás formájában, özönvízként tör rá az emberiségre a víz más és más halmazállapotokban... Hogy a tenger alatti földrengésekről, a szökőárakról, a pusztító árvizekről, a hatalmas károkat okozó jégesőkről, ne is beszéljünk.
De vészjósló szellemi ébresztőt fúj, a befogadást követelő emberek (tíz)millióinak a "mozdulása" is, amely, éppúgy e hiányzó, nőies, érzelmi, Jin energiák figyelemfelkeltő "jaj-kiáltásai", azaz a kitöltetlen, az ember által nem működtetett energetikai űr, hívatlan "benépesítői"!
Vigyázz, kész, rajt, TŰZ...
S mi történik az emberi természet harcias, tüzes, aktív társadalmi eluralkodásából? Nos, amint azt láthatjuk, az Anyatermészet felhevült, lázzal küzd…
Ugyanis az elcsendesítő, női erőtér hiányával, az aktív pólus túláradása áll szemben.
Vagyis, az öncélú, fékevesztett, forrongó, másokon felülkerekedni vágyó, az egyéni szándékot, erőnek erejével másokra erőltető, eltorzult, aktív erőtér térnyerése az emberi természetben, az Anyatermészet hőháztartásának emelkedésével áll összefüggésben!
De ugyanezzel állnak analógiában a híradók mindenórás hírei közé tarozó pusztító események, melyek:
a tűzesetektől, a vulkánkitörésekig,
az egyre aktiválódó Napkitörésektől,
a hatalmas tornádók és a nem szokványos,
mindent elsöprő szélviharokig bezárólag,
mind a kibillent, aktív, férfias energia,
a Yang túlburjánzásának
Anyatermészetbeli jelzései.
(A világunkat alkotó négy elemből
a Tűz és a Levegő, az aktív erőtér kifejeződései,
a Föld és Víz elemek pedig,
a női pólus megnyilvánulásai )
E fékevesztett szellemi, és annak kivetüléseként, fizikai értelemben vett globális felmelegedés okozta károkkal még mindig nem számol az egyes ember, mert jelei még nem hatolnak bele oly mértékben a személyes életébe, hogy foglalkozzék vele.
Mert ezek a természeti jelenségek megsokszorozódásuk ellenére is, még mindig szakmai konferenciák, politikai csatározások témái. Az átlag ember számára, a légkondícionált szobából, kényelmes fotelből nézve, pusztán távoli híradó anyagok meglepő furcsaságai. S csak különleges élethelyzetekben válnak az egyéni megtapasztalás részévé, melyek, mint “érdekes” anekdóták színesítik kalandvágyó, bulvár hírre éhes életünket.
Azonban évtizedeken, más számítások szerint éveken belül riasztóan súlyos jelzésekkel adhatja majd tudtunkra a bennünket befogadó Kék bolygó, az alapvetően női minőségű (!) Földanya, hogy a belőle táplálkozó emberiség - gondolatban, szóban, cselekedetben generált - erőtere eltorzult!
Ausztrália példája jól mutatja, mire képes - akár öntudatlanul is az ember – ha teremtő képességét nem a lelkiismeretesség, hanem a hatalomvágy uralja!
A távoli Ausztrália érzékletes analógiája mindannak, hogy akár történelmi korokkal, akár inkarnációkkal később is szívszorító drámaként kaphatja vissza az emberiség az elhibázott lépéseit, felelőtlen, gonosz tetteit!
Mert, mi történik e nőies, passzív, lekiismeretet nélkülöző energia nélkül e távoli világban? Felperzselődik… Hiszen, hiányzik belőle a “vizes”, lehűtő, megnyugtató hatás.
A könnyfakasztó látványú Ausztráliában, ugyanis éppen a jelenlegi, fejünk felett tiszta, lelkiismereti “tükörként" csillogó bolygóállások, épp azokban a leigázó, öncélúan gyarmatosító, hatalomra éhes történelmi időkben voltak az “Égboltra festve”, amelyek kialakították a jelenlegi civilizációt és társadalmi rendszert a földrészen.
-Először, amikor a fehér, holland gyarmatosítók megjelentek a távoli kontinensen (1606 Bak Szaturnusz, Bika Uránusz),
-majd, amikor a Brit Korona gyarmatává vált a sziget (1770 Bak Plútó, Bika Uránusz),
-s végül, amikor kikiálltották jelenlegi független államformájukat (1901. Bak Szaturnusz-Jupiter).
A távoli földrész lakkossága oly mértkében cserélődött ki ezidő alatt, hogy nagyjából 2%-ra tehető mára az eredeti bennszülött lakosság száma, akiket, mint az állatokat, szó szerint levadásztak az egykori gyarmatosítók, s akik néhány évtizede még nem lehettek őslakosokként e színes társadalom, teljes értékű, szavazópolgárai.
Ejtett-e értük egy csepp könnyet a modern világ?
Nos, rendkívül félelmetes, hogyan dolgozik a karma, történelmen is átívelő, ok-okozati törvénye!
Nagy tanulság, hogy:
az “ajándékba” kapott szabad akarunk nem játék,
sokkal inkább hatalmas felelőssség!
Így elodázhatatlan felelősségünk a lecsendesítő, együttérző, finom, nőies energia visszaépítése az elétvitelünkbe!
Ideje belátnia az emberiségnek, hogy az emberi diszharmoniánkat visszatükröző külvilági jelzések, természeti kataklizmák, bizony a mi, kibillent, aktív-passzív, azaz férfias-nőies működési elvünk fékevesztett eltorzulásai!
Most,
az utolsó óra, utolsó perceiben
zokogva hívja fel rá a figyelmünket
a szenvedő Anyatermészet!
