"Büszkén, s bátran menetelő" - a magyar békemisszió Magyarország csillagzatában
Büszkén, s bátran menetelő… - a magyar békemisszió Magyarország csillagzatában …
Magyar aratás 3. rész
“Büszkén, s bátran menetelő…” - így hívja a csillagmítoszi hagyomány az Alhena állócsillagát - a magasabb-rendű küldetések, a fontos missziók vezércsillagát -, amely hazánk mundán asztrológiai horoszkópjának a külvilág, s diplomácia életterületére kísérte naptári értelemben a fejünk felett haladó, mindent tudati világosságba hozó, áldott Napot, s ezzel szellemi “töltettel” el is indította hazánk nemzeti küldetését: úniós elnökségét, s egyben békítő misszióját egy viharos nemzetközi színtéren… Mindeközben a 2024-es év egyik legnehezebb konstellációjához, harci szellemben menetelve megérkezett a világ... Ám, amint az égi jelek mutatják, e sűrűsödő, háborgó fellegek - a bolygóanalógiák szó szerinti fordításában - egy “észtvesztő agresszió feléledése” közepette, a Magyarok csillaga - amint a mennyben, úgy a földön is -, teszi a dolgát…
Amint arról e cikksorozat első két része is szólt, július 1-vel a fejünk felett haladó áldott Nap elérte hazánk csillagzatának, Magyarországnak a külvilágot, diplomáciát jelképező Descendens pontját és a vele együtt álló Magyarok csillagát, a Jupitert, a hit, az erkölcs, a jog, s az igazságosság bolygó-szimbólumát, mégpedig a szakrális évkör egyik legszebb pillanatában, Rák havában, Sarlós Boldogasszony ünnepének égisze alatt, az aratás kezdőpontján.
A mindent megvilágító, így mindenre tudatunkat is ráirányító, áldott Nap, Magyarország horoszkópjában még bő egy hónapon át “jár” ezen a “diplomáciai nagyüzemet” jelképező életterületén…
Bár az évkörben Rák havában járunk, azonban az Ikrek csillagkép égisze alatt haladunk asztrális értelemben, éppen azon az égi-földi “találkahelyen”, amely a Nap égi pályájának és a Tejútnak, azaz a lelkek útjának a kereszteződésében, az Ikrek két szimbólikus csillaga: a Castor és Pollux által jelölt úgynevezett Napkapuban áll…
Asztrális-, szakrális-, és naptári értelemben ugyanis itt találkozik össze az emberi világunkat meghatározó, “bearanyozó” Napút, azaz a Zodiákus, és a lelki világunkat, a halhatatlan lelkünket az Égig emelő Tejút, magyarul a Lelkek útja...
E csodálatos égi, s földi analógiák találkoznak össze Magyarország mundán asztrológiai horoszkópjában, hazánk Descendens pontján, s az azt követő VII-es Házban, világi-társadalmi, azaz mundán értelemben véve diplomáciai küldetésünk fontos életterületén… Éppen ott, s éppen akkor indítva hazánk úniós elnökségét, s békító misszióját, amely naptári ponton nemcsak meg van írva hazánk mundán asztrológiai horoszkópjában, hanem ahol áldás is kíséri e nehéz vállalkozást!
Micsoda analógiák!
Az ősi asztrológia, s az egykori sumér, mezopotámiai csillagkép megfigyeléseket az utókornak áthagyományozó arab csillagászok szerint pedig éppen Magyarország Descendens, azaz Külvilág pontján az Alhena állócsillaga áll, amely az ősi megfigyelések alapján mindig olyan fontos megnyilvánulások, megtestesülések elindítója, amelyek fontos feladatokra, magasabb rendű küldetésekre vannak kijelölve, olyan missziókra, amelyeket csakis magasabbrendű meggyőződéssel lehet végrehajtani…
Nos, hazánk mundán asztrológiai képletét, égi képét “olvasva”, mintha csak a körülöttünk zajló események híreit olvasnánk…
Hiszen éppen ez történik hazánk világi létében… Egy bátor, békítő misszió zajlik, egy hazug, s álszent, ám “világmozdító”, s “világ-fordító” korban, a 2024-es év egyik legnehezebb, legagresszívebb bolygókapcsolatának a kezdetén …
Mintha csak a híreket olvasnánk…
Eszement háborgó feszültség eszkalálódása… avagy az élesedő Mars-Uránusz együttállás ( Mars-Uránusz együttállás kvadrát Merkúr)
Szükség is van, sőt szükség is lesz az Alhena vezércsillag által július elején elindított büszke, s bátor magyar menetelésre a közeljövőben! Miért? Mert a 2024-es év egyik legnehezebb konstellációja felé menetel a világ….
Nagyon erős kettős-Ikrek hatás veszi kezdetét napokon belül.
Július 16-tól ugyanis egzakttá, azaz élessé válik a 2024-es év egyik legnehezebb konstellációja, a hoborgást még komolyabb fokozatra “kapcsoló” Mars-Uránusz együttállás és a vele feszítő fényszögben álló Merkúr, azaz a kommunikáció bolygójának a T-kvadrátja.
A hármas konstelláció szimbolikus olvasata szerint tehát:
a háború analógiája, a Mars,
s a fékevesztettség és a meglepetés-szerűség szimbolikus “indítókulcsa”, az Uránusz rajtra készen áll az eszement gyűlölet “eszkalálódására”, ( Merkúr-Uránusz kvadrát)
miközben a párbeszéd, a kommunikáció, s a verbális meggyőzés szimbóluma,
a Merkúr T-kvadrát fényszögével igyekszik “lasszóval” visszahúzni a háborgó feszültséget…
Mindez a Nap és a Castor és Pollux (Iker)csillagok naptári együttállásának idejében, az Ikrek csillagkép alatt történik, amely minden értelemben - amint az Ikrek magyar neve is mondja - kettős hatást kölcsönöz az eseményeknek…
( Nap Castor-Pollux együttállás)
Az asztrális mitológiában a pörölyt és az ostort, azaz Atilla mitológikus-mágikus tárgyait a kezében tartó Castor és Pollux, a magyar hagyomány Hunorja és Magorja, a testi mulandóság és a lelki halhatatlanság emberi kettősségének a szimbóluma.
Az emberi létezés azon ketősségéé, amelyben a tiszta, nemes, emberi cselekedeteink által a mulandó létünket - a lehúzó erők legyőzésével -, a lelki halhatatlanság világába emelhetjük.
Vagyis olyan szakrális-asztrális-naptári időszakában, az Ikrek csillagkép, azaz Castor és Pollux Napkapujábanban jár az életünk, ahol a létezés kettősségben mindaz amit most, mulandó testben teszünk, azt az örökkévaló halhatatlanság “mennyei kapufélfárajára” írják fel...
Ezt a szellemi régiót téveszti el rendre a világ. Ezt a szellemi minőséget felejti el a magyar embert, a magyar emberrel szembeállító, öncélú “nevető harmadik”...Hogy létünk mulandó oldala fölött semmilyen hatalma nincsen!
Éppen e megannyi szerencsé, szakrális összhatásnak az okán,
oly jó lenne hinni, hogy a háborgást extra fokozatra állító (Mars-Uránusz együttállás), észtvesztően veszélyes fényszög-konstellációja mellett (Merkúr- Uránusz kvadrát),
végre felélednek azok a merkurikus hangok, s információk (Mars-Urtánusz együttállás-TKvadrát Ikrek Merkúr),
amelyek a kommunikáció, tömegtájékoztatás bolygóanalógiájának a szigorú segedelmével (Merkúr-Uránusz kvadrát)
végre a nagyvilágban is szerte-szét kürtölnék a szomszédunkban zajló véres valóságot:
- az érzelmileg megnyomorított milliók életét, (Vénusz-Plútó szembenállás)
- a diktatórikus eszközökkel a frontra hurcoltak, harcba kényszerítettek segélykiáltását, ( Mars-Plútó trigon, és Mars-Merkúr kvadrát)
- a háborgásból busás anyagi hasznot húzók lelepleződését… (Bika Uránusz-Mars trigon Plútó)
- s a békevágyat mindenáron megakadályozó társadalmi erők szembesítését…
(Vénusz-Plútó szembenánállás)
A “magyarok csillaga” teszi a dolgát - a Jupiter-Aldebaran együttállás
Miközben sűrűsödnek a háborgó fellegek a világban (Mars-Uránusz együttállás), a Magyarok csillaga - amint a mennyben, úgy a földön is -, teszi a dolgát…
Az igazság, erkölcs, nagyrabecsülés, megbecsülés, bolygóanalógiája, a Jupiter ugyanis - amint az égi jelek mutatják, a földi világban is-, küldetést teljesít.
A 8 milliárnyi emberiség közös sorsfeladatát jelző, Kos-Mérleg tengelyen fekvő, ezzel a háborút vagy békét, vagyis az öncélú akaratot, kontra a közösség, akaratát, azaz a testvériességet szimbolizáló Fel- és Leszálló Holdcsomópontokra, azaz a karmapontokra trigon-szextil segítő fényszöget vet az Igazságosság és az erkölcs “magyar” Jupitere… Úgy, hogy mindeközben az égbolt négy legfontosabb csillagának, a csillagmítoszi hagyomány szerinti arkangyal csillagok egyikének, az Égbolt négy őrzőjének, a négy úgynevezett Királycsillag egyikének: a “Kelet őrzőjeként” ismert, a mennyei seregeke vezérét, azaz Szent Mihályt szimbolizáló Aldebarannal áll együtt!
Annak a Szent Mihálynak az úgynevezett “Királycsillagával”, amely a tisztelet, az okosság, az állhatatosság, s a bátorság csillag-analógiája.
Azzal a Szent Mihállyal, kit a Szűzanyával együtt hívták a csatába a régi magyarok, mert Ők az ki - ahogyan egy korábbi cikkben is írtam “ a pájzsával védi az életet a gonosz erők ellen.” Szent Mihály, ki a misztikus hagyomány szerint, a III. évezred Őrangyala…
Kell-e még magyarázni, a magyar békemissziót?
Ki pajzsával véd…
Végezetül újra idézném - egy korábbi cikkből, - mit is tesz - amint a mennyben, úgy a földön is - a magyarok csillaga, Jupiter? “Pajzsával” védi az életet! Csakúgy, ahogyan a tágabb otthonunkban is teszi… A Naprendszer legnagyobb bolygójaként ugyanis - tömegvonzása okán -, nem kímélve önmagát, hatalmas kráterekkel sebet ejtve a saját testén, magához vonzza a földi életet veszélyeztető kozmikus szemetet, csak azért, hogy az Anyaföldet, az ember szellemi gyarapodását szolgáló otthonunkat - a csodálatos Földanyát
„pajzsaként” óvja, s védje.
Ismerős analógiák, ugye?
Talán nem éppen mi, magyarok voltunk, s vagyunk azok, akik a mai napig - a történelem legsötétebb korszakaiban is – érezve, értve, s védve az Élet Igazságát – saját testünkkel, a belőlünk épülő hazával óvtuk az Életet? Európát?
Micsoda égi, s földi analógiák!
