A tisztulás negyven napja... - Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja  

A tisztulás negyven napja... - Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Hat hét, azaz 40 nap...A negyvenes szám, amolyan misztikus, biblikus szám... Ennyi időt tölt el Jézus a pusztában, ennyi idő telik el a Húsvétot megelőző tisztulás böjti időszakában, s ennyi idő telik el Jézus születésétől, a Jászoltól, a "világosságba borulás" napjáig, azaz Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéig. Miért?

Mert a 40 szimbolikus szám. Az összefüggések világában, a számok misztikus nyelvén megfogalmazva a 40, a földi (4) átalakulás (0), az átváltozás, a tisztulás szimbóluma...

A régiek életében az élet nagy dolgai még szentségnek számítottak, így egész szimbólumrendszert építettek az életet adó és azt oltalmazó isteni Fény köré, hogy az, a megszentelt emberi élet szépséges csodáját magasztalhassa.

Február 2. a kisded Jézus a templomban való bemutatásnak, azaz a világ világosságának, Jézusnak a világgal való találkozásának, ősi boldogasszony tiszteletünk révén Gyertyaszentelő Boldogasszonynak, azaz a „világosságba borult” Isten-anyának, azaz Mária tisztulatának az ünnepe.

Mária „világosságba borulásának” is az az egyszerű, természetadta oka, - melyet minden szülő asszony tud -, hogy Máriának is éppen ennyi idő kell ahhoz, hogy a szülést követően testileg „visszaalakulva”, purificalódva, azaz „Világosságba borulva” jusson el a jászoltól, a Purificatio napjához, Mária tisztulatának az ünnepéhez, azaz a Világ világosságának, Jézusnak a templomban történő bemutatásáig.

Hat hét - avagy Mária „útja” a jászoltól a templomig...

Hat hét, avagy 40 nap... A negyvenes szám, amolyan misztikus, biblikus szám... Ennyi időt tölt el Jézus a pusztában, ennyi idő telik el a Húsvétot megelőző tisztulás böjti időszakában, s ennyi idő telik el Jézus születésétől, a Jászoltól, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéig.

Miért?

Mert a 40 szimbolikus szám: a földi (4=Földi négyesség) átalakulás (0=Plútó) az átváltozás, a tisztulás szimbóluma.

Amint azt a keresztény lexikon is írja „Már az antik kultúrában is megjelent a számszimbolika, amelynek az a célja, hogy a világ összefüggéseit, belső rendjét, idői alkalmait és eseményeit megfejtse. Ehhez hívja segítségül a számokat, amelyeknek nem csupán matematikai, hanem önmagán túlmutató jelentőséget tulajdonít. Úgy sejtve, hogy a számok mögött bizonyos törvényszerűség rejtőzik, talán azért, mert néhány szám rendszeresen visszatér, megtapasztalható a természetben (4 évszak, 4 égtáj). Ezt a törvényszerűséget szeretné megfejteni, és lesz a számoknak így mágikus ereje, vagy válik éppen „szent” számmá.”

Mert Mária „világosságba borulásának” is az az egyszerű oka - melyet minden szülő asszony tud -, hogy éppen ennyi idő kell ahhoz, hogy a szülést követően minden nő, így Mária is testileg „visszaalakulva”, purificalódva, azaz „Világosságba borulva” jusson el a jászoltól, a megtisztulás Purificatio napjához, azaz Mária tisztulatának az ünnepéhez...

Mert a régiek életében az élet nagy dolgai még szentségnek számítottak, így egész szimbólumrendszert építettek a tisztulás fontos, intim, védett, időszaka köré. 

Ezt az archaikus hagyományt követte az ősegyház naptári „számítása” is, amikor az összekapcsolta a karácsonyi születés utáni tisztulás 40. napját Mária megtisztulásának, vagyis „világosságba borulásának”, valamint a gyermek Jézusnak - a Világ Világosságának - a templomban történő bemutatásával: azaz az istennek szentelt emberi életet „fényesen megvilágító” Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepével.

S az sem véletlen, hogy a szentséges magyar néphagyományban, anyáink, nagyanyáink, s dédanyáink éppen ennyi időt töltöttek el Boldogasszony ágyában, azaz a születést-szülést követő hat hetes - ma gyermekágyi időszaknak nevezett - 40 napjában azért, hogy a testi-lelki visszarendeződés, a „tisztulás”, a „világosságba borulás” számukra is megtörténjék.

A szakrális asszonnyá „avatást”, a szülés szentségét még értő őseink, ugyanis hitték, hogy ilyenkor Boldogasszony óvó, védő „karjaiban”, boldogasszony ágyában töltve e 40 napot, „jó kezekben vannak”, s ahol a szülő-anya és a gyermek feje felett a Gyertyaszentelőkor megszentelt gyertya világított.

Az ünnep üzen... -  2023. 02. 23. (Bika sorsfeladat – Vénusz-Hold kistrigon)

Amint mondani szoktam, az ünnep üzen...

Az évezredes számkód, a 2022. 02. 02-es spitituális üzenete miatt kimagaslóan is jelentőségteljes, évezredes kódot hordozó tavalyi, Gyertyaszentelő Boldogasszony-napi, asztrológiai állásnak, a háborgás a háborús „befeszülés” békére figyelmeztető üzenete után, az idei, 2023 -as  mundán asztrológiai képlet is rendkívül figyelemre méltó!

Az elmúlt írásokban oly sokat idézett Bika karmapont, azaz a Föld bolygó nyolcmilliárd emberére vonatkozó közös sorsfeladata, ugyanis egy szépséges, segítő, ösztönző kistrigonban áll a két, nőies- passzív hatású, tehát a lelkiismeretre, a békességre, a békülékenységre, a megkövült álláspontokból a passzív-nőies erőtér rugalmassága által segítő Hold és Vénusz planétákkal.

Ez a beszédes konstelláció a sorszerű, karmikus külső-belső tisztulásra hívja az emberiséget!

Teszi ezt úgy a sorskérdésekre figyelmeztető karmapont (Felszálló holdcsomópont), hogy a békétlenség békére szólító napjaiban, éppen a Hamal és Shedir állócsillagok fényével: egyrészt „gyógyító”, másrészt nőies erejével és misztikusságával ösztönző erejével fényesíti üzenetének a jelentőségét!