Sorsszerű lépés-kényszer - avagy az emberiség, amely „elment a falig”...
Sorsszerű lépés-kényszer - avagy az emberiség, amely „elment a falig”...
(a karmapont-Uránusz egzakt együttálás - kvadrát Szaturnusz – július 26.)
Az emberiség elérte a saját maga által „épített” (Szaturnusz) morális érték-rend válság (Bika Uránusz ) sorszerű (karmapont) határait (Szaturnusz)... Elment a „falig”... Azonban minden mélypont kiindulópont is egyben, így a mostani bolygókonstelláció is, mind egyéni, mind közösségi életünkben - „csak” egy újabb figyelmeztető jel, egy sorszerű (karmapont) - lépés (Uránusz) - kényszer (Szaturnusz), az elodázhatatlan megváltoztatni valóinak az irányába...
A július végi napokban a sorsszerűséget jelképező karmapont okán, „csordultig telik a pohár”...
Ugyanis a sokat emlegetett, az anyagi javak körüli változást szimbolizáló, Bikában álló Uránusz és megújulásra kényszerítő, felelősségre vonó Szaturnusz kvadrát konstellációjához fokra percre pontosan kapcsolódik a sorszerűséget, elszámoltatást jelképező Felszálló Holdcsomópont, azaz a Karmapont. (Uránusz- Karmapont egzakt együttállás)
A Csízió olvasói jól tudják, hogy 2020. januárja óta, a megszokott világunk állandóságait "ajtóstól ránk törő", globális problémákat előrejelezve, oly sokszor írtam, a most formálódó új világkorszak uralmi bolygóanalógiáinak - az élet különféle területein megjelenő „harcáról” -
a jövőbe mutató tradíció és a modernek hazudott dogma
mindannyiunkra vonatkozó „szembesítéséről”, s a változásra megérett cselekedeteiről...
A Szaturnusz-Uránusz kvadrát, nehéz „izzasztó”, kényszerítő, s változtatást kikényszerítő, s a világ-biztonságban változást hozó bolygókapcsolatának különféle „stációiról”, amelyek – látjuk, s érzékeljük - teljes szemléletmódváltást, struktúra átalakítást, és szokásrend változást követelnek az egyéni, azaz humán erőforrásait, valamint a fizikai, azaz természeti erőforrásait is pazarló, emberiségtől.
A mindent birtokolni akaró: testet, lelket, tudatot, néplelket, nemzeteket „gyarmatosító” szellemiségű társadalmi rendszerektől...
A karmapont Uránusz fokra percre való július 26-n történő pontosodása okán, azonban egy újabb stációhoz érkezünk e kérdést illetően. Ugyanis most sorszerű, mondhatni sorsdöntő „közelségbe” kerül az emberiség számára e „bikás” analógiájú érték-rend válság.
Az emberiség ugyanis elment a „falig...”
Az Égi jelek olyan kérdéseket feszegetnek, hogy vajon illeszkedik-e egyáltalán a Teremtett Világ Rendjéhez mindaz, amelyet ma értéknek nevez a világot az elmúlt ötszáz évben szellemileg, fizikailag bekebelező, nyugati fősodor?
Vagyis lehet-e egyáltalán „érték” mindaz, amely már nem termékeny, nem termőképes, s amely csak elvesz, de nem képes újjáteremteni önmagát...
A Bika karmapont kvadrát Uránusz konstelláció arról is „mesél”, hogy ideje felismerni, hogy csak az fog hosszú távon életben maradni ami mögött van valós érték. ( Bika analógia).
Mert sorsszerűséget jelképező Felszálló Holdcsomóponttal, azaz karmaponttal az Égi jelek azt akarják a tudtunkra hozni, hogy az emberiség elérte a saját maga által „épített” (Szaturnusz) morális érték-rend válság (Bika Uránusz ) sorszerű (karmapont analógia) határait (Szaturnusz).
Elment a falig...
S bár ez a bolygóállás (vagyis az Uránusz-Karmapont kvadrátja a Szaturnusszal) önmagában is „elég volna” ahhoz, hogy a jelentőségét, nehézségét világi síkon válság formájában „szemléltesse” az emberiséggel,
azonban ez a konstelláció most kiegészül a haladéktalanul cselekvést követelő, megoldást sürgető, azonban - akiknek az alantas érdeke úgy diktálja - a háborús agresszió fokozódását,
valamint az (ország) határokat fenyegető agresszivitást is szimbolizáló Marssal.
A fejünk felett ható bonyolult konstelláció, a Nap-Plútó szembenállása, a mindent napvilágra hozó Nap és a tudati változást, struktúra átalakítást, végletes, vagy végzetes összeomlást, majd abból sarjadó újjászületést szimbolizáló Plútó égi szembenállása, valamint a Nap-Jupiter trigon fényszögével, mint mindig, most is a lényegre tapint rá!
A kérdés, hogy vajon ezekben a napokban beismeri-e, felismeri -e, s bevallja-e a végzetes gazdasági, társadalmi hibáit, strukturális hazugságait, pénzügyi csődjét, s az ember és fizikai világ kapcsolatának az elkerülhetetlen újragondolását az emberiség, illetve maguk a döntéshozók, vagy újabb szintre lépő háborús agresszió (Mars) álcájával akarja eltussolni, elfedni az összeroppanásának a jeleit...
Azaz elismerik-e vajon a (szaturnuszi) hibájukat, felelősségüket, s az ördögi manipulációjukat egy épp (uránuszi módon) összeroppanó világi helyzetben mindazok - akik az ötszáz évente ismétlődő bolygóanalógiák okán (lásd Kozmikus Történelem című cikk) - az elmúlt ötszáz évben testet lelket, szellemet birtokolni akaró, gyarmatosító ideológiájukkal és cselekedeteikkel odáig halmozták az emberiség és a Földanya kizsigerelését, míg végül az anyag mögött már nemcsak az erkölcsi tartalom veszett el, hanem a pénz - mint anyagi szimbólum - mögötti - sok esetben - valós, anyagi-fizikai tartalom, (Bika analógia) azaz a fedezet sincsen már...
S vajon elismeri-e a hatalmi elit, hogy a mesterségesen előidézett fojtogató, nehéz világi folyamatok (kvadrát Szaturnusz) - mint a háborúk, a járványok, a gazdasági krízisek, a külső és belső társadalmi konfliktusok, a határokat, kerítéseket, falakat, szabályokat áthágó szabálytalankodók (Szaturnusz-Uránusz kvadrát) - megalkotása „csak” egy anarchiába torkolló álca, mondhatni maszk, azaz álarc... (Halak Neptun), ahol a felelősségvállalást elkerülni akaró, a globális válságot előidéző hatalmi elit nemcsak épp egy pénzügyi - élelmiszer- és energia kiszámíthatatlanságba ( Bika Uránusz) sodorja a világot
hanem katasztrofális háborúba ( Bika Mars és Uránusz együttállás) igyekszik rángatni az emberiséget, csakhogy elkerülje a lelepleződést... (Nap-Plútó szembenállás)
De az égi jelek az egyes ember számára is felteszik a kérdést:
- azaz a Nap-Plútó szembenállás okán, legyünk őszinték önmagunkkal -
az elmúlt években vajon ki-ki hányszor ment el az intő jelek mellett ahelyett, hogy változtatott volna a változásra váró, idejétmúlt beidegződésein?
Mert az ember, s az emberiség is hajlamos „elmenni a falig”, a végletekig húzni-halasztani (Szaturnusz) a megváltoztatni valót (Uránusz) saját nehézkes „mozdulása”, a kényelme miatt... (Bika analógia)
Azonban a kozmikus hullámmozgás, a történelemből jól nyomon követhető, úgy ötszáz évente bekövetkező struktúraváltás, s a bő kétezer évente bekövetkező korszakváltások mivel elkerülhetetlenek - a nyugati, birodalmi gondolkodás elbukása – sors-szerűen bekövetkeznek.
Azonban a mások és az Anyatermészet kihasználásának totális veresége előtt, nem kellene-e megálljt parancsolni a „figyelem elterelő” háború éltetőinek?
Mert egy korszak lezárásánál, s egy új belépésénél áll az emberiség, ahol a minden fölött uralkodni vágyó világszemlélet elbukása nem kérdés.
Egyetlen kérdés, hogy ki ismeri fel leginkább az elkerülhetetlen változásban rejlő sorsszerű megújulási folyamatok építő lehetőségét, a helyes irányt!
... többek között, a végletesen kiaknázott Földanya energiaforrásaival szemben, az éteri energiából érkező végtelen energiaforrás kiaknázhatatlan lehetőségét...
Mert minden mélypont kiindulópont is egyben!
S ez a mostani bolygókonstelláció – mind egyéni, mind közösségi életünkben - „csak” egy újabb jel, egy sorszerű (karmapont) - lépés (Uránusz) - kényszer ( Szaturnusz), az elodázhatatlan – akár megújító, s felszabadító - változások irányába...