Az évkezdet rendje – avagy mihez igazodik az idő? (A 2026-os év asztrológiai előrejelzése – 1. rész)

Az évkezdet rendje – avagy mihez igazodik az Idő?

A 2026-os év asztrológiai előrejelzése – 1. rész

Mire való a naptár? – hogy az emberiség ősi vágyát: a megfoghatatlan, s a rakoncátlanul változékony időt rendbe szedje, s annak – életre serkentő, s elmúlásra figyelmeztető jeleit – naptári rendszerbe szerkesztve „bekeretezze”, ezzel pedig nemcsak korlátot, de egyben fogódzót is adjon a mindenkor elkerülhetetlen változásnak.

Ebből az igényből – no meg a teremtett világ törvényszerűségeit és a keresztény ünnepeket összehangoló egykori bölcs naptárkészítők tudásából – születtek az első naptárak, a paraszti kalendáriumok, majd az idén 555 éves Regiomontanus-féle latin Csízió is, melyek az Ég jeleiből: a Nap járásából, a Hold változékonyságából, s a planéták kiszámítható bolyongásából fürkészték a nagybetűs Életet…

Ma sincs ez másként… Évről évre figyelemmel várjuk az évkezdetet, lessük a bennünk, körülöttünk, s felettünk ható égi jeleket, vajon mit hoznak egy új időszak kezdetén egyéni és közösségi életünkben.

A hatodik életévébe lépő Csízió Blog azért jött létre, mert 2019 óesztendejének búcsúzásakor, s a 2020-as év nyitányának a küszöbén – ahogyan akkor fogalmaztam, a 2020-as év korszakkapujában állva – előhírnöke kívánt lenni az akkor előrejelzett világkorszak-váltásnak, amely azóta az ég jeleit kevésbé értő szem számára is nyilvánvalóvá vált.

Ma, 2026 január elején – mint minden évben az újév nyitányaként – folytatva az egykori hagyományokat ismét megkísérlem előrejelezni az előttünk álló, 2026. január 1-jén, 0 óra 1 perckor elindult újesztendőt.
Fogadják értő figyelemmel!

Az „évkezdetek” sokasága , avagy mihez igazodik az Idő?

Ahhoz, hogy értsük az Idő Rendjét, először is tisztáznunk kell, mit értünk évkezdetnek… Az ember ugyanis hajlamos azt hinni, hogy az idő ott kezdődik, ahol a naptár fellapozódik. A Csízió Blog azonban – miként a régi tudásrendek is – rendre arról tájékoztat, hogy az időnek több kapuja is van, és ezek bizony nem mindig esnek egybe. Hiszen másként kezdődik az év az egyházi rendben, s másként a csillagjárás szerint, megint másként a nemzetek sorsképletében, s másféleképpen az egyes ember életében. Ebből a különféle „időszámításból” fakad, hogy bár azonos csillagzat alatt élünk, mégis más és más módon hat ránk az „Idő kérlelhetetlen Urának” éppen aktuális jelzése.

De bontsuk ki részletesebben is, hogy bár a szilveszter éjszakát követő újév pezsgőpukkanós kezdő pillanatát egy emberként éljük át – valójában – minden egyes ember számára, sorsát, életútját tekintve – egyedi, csalfa módon hat az úgynevezett polgári idő…

Az egyházi időszámítás, vagyis az úgynevezett egyházi év például adventtől adventig, azaz Szent András apostol napjától a következő év november 30-ig tart. Vagyis január 1-jén az egyházi időszámításban – számos fontos ünnepet s hagyományt megélve – bőven tart már az új liturgikus év.

Az úgynevezett asztrológiai, vagy csillagászati évkezdet megint egy másik időpont. A csillagászati idősík ugyanis mindig a tavaszi nap-éj egyenlőség „gyümölcsoltó” pillanatához, a meteorológiai tavaszhoz köthető, amikor is a Nap a világév tengelyére lép. Az „év urának” ősi számítása – azaz mely planéta uralma alá esik az adott év – az ősi kaldeusi, hellenisztikus hagyomány szerint ugyanis éppen ehhez az évköri fordulathoz, a tavaszi napéjegyenlőség pillanatához kötődik, nem pedig a január 1-jével induló polgári év naptárához, amelyet sajnos teljesen tévesen alkalmaznak még asztrológusi körökben is, nem beszélve ezzel a teljesen félreértelmezett, az olvasók tudatát tévesen befolyásoló olvasatról.

Egy harmadik dátum az évkörben hazánk társadalmi kihívásait feltérképező évkezdet. Közösségi értelemben a magyar nemzet sorsára, a haza életére vonatkozó kezdet ugyanis egy harmadik időkapu. Ahogyan azt a Csízió értő olvasói rendre megszokták már: 1989 óta minden év október 23-val indul hazánk egy évre előre jelezhető asztrológiai éve, amely mint szolár évkezdet mérvadó a nemzeti sorskérdéseinket illetően.

Személyes sorsunkat, megéléseinket, általános hangulatunkat, sikereinket vagy éppen nehézségeinket befolyásoló „évkezdetet” pedig a saját, személyes születésnapunktól születésnapunkig tartó úgynevezett szolár év határozza meg, s ebből fakad, hogy azonos csillagzat alatt más és más életesemények, élethelyzetek hatnak ránk, kinek szerencsét, másnak balszerencsét hozva ugyanaz a polgári esztendő. Vagyis személyes életünkben a valódi eligazodást mindig az egész életünkre szóló születési, azaz Radix képletünkön belüli, születésnaptól születésnapig tartó év adja meg. 

A Csízió Blog mundán asztrológiával, s asztrális hermeneutikával – azaz Magyarország és a glóbusz nagy, világi, történelmi és kulturális kérdéseivel foglalkozó planétás írójaként – elkerülhetetlen, hogy a számos más „kezdet” mellett ne foglalkozzam a polgári év január 1-jei asztrológiai képletével:

a magyar népi kalendárium Boldogasszony havának, január 1-jei, Szűz Mária Istenanyaságának, a karácsony nyolcadába eső ünnepével,

– másnéven kiskarácsony napjával,
– amely VI. Pál pápa kezdeményezésére 1968 óta nemcsak az egész esztendőt a Béke Világkirálynőjének anyai gondoskodására bízza,
– miközben a január 1-jei Béke világnapjával arra is figyelmeztet bennünket, hogy a mindenkori változást mindig magunkon kezdve, minden egyes újesztendőben arra törekedjünk, hogy békében éljünk önmagunkkal, embertársainkkal, s tágabb értelemben az egész világgal.

Egyszóval Planétás íróként nem is lehet más dolgom, mint hogy egy békétlen világban az előttünk álló korszakos átalakulás egyik jelentőségteljes évéről, a 2026-os évet útnak indító égi jelekről meséljek, s tisztázzam, miért félrevezető a más asztrológiai portálokon olvasható 2026-os év vénuszi évkezdetét merkúri uralom alatt állónak titulálni.
Ez ugyanis nem ízlés kérdése, hanem az időrend törvénye.

Folytatás következik!