A nemzet fundamentuma (2021. április 30. – május 2.)

A nemzet fundamentuma (2021. április 30. – május 2.)

 

Rajtunk – a ma élő, hazában, nemzetben, családban gondolkodó embereken - múlik, hogy elhisszük- e, hogy megcselekedjük-e a küldetést, amely szerint „a Kárpát-medence szüli az emberiség számára a jövőt. Ha képesek vagyunk a szellemi feladatainkat felvállalni, akkor a „sarkunkat taposó” Világkormány helyett, képesek leszünk a Világkirályhoz jutni...

„Nemzedékek őrváltásain

jönnek majd újra boldog építők
és kiássák a fundamentumot, 
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.”

 

 

Wass Albert lenyűgöző sorai az emberi bölcsességnek, a spirituális gondolkodásnak, az értő, magyar szellemnek a jövőbemutató gondolatai. 

A magyar író-költő óriás, aki a legvészterhesebb időkben is tudta a kozmosz rendjének működési elvét, hogy „lészen csillagfordulás megint”...

 

S csakis rajtunk – a ma élő, hazában, nemzetben, családban gondolkodó embereken - múlik, hogy elhisszük- e, hogy megcselekedjük-e a küldetést, amely szerint „a Kárpát-medence szüli az emberiség számára a jövőt...

A világ szellemi-lelki megújhodásáért vállalt küzdelmünkről oly sokan szóltak, Pió Atyától, Natália nővéren keresztül, II János Pál pápán, s Nepál Buddhista szerzetesein át, Wass Albertig...

Ezek a „boldog építők” azonban, mi vagyunk! Mi vagyunk azok, akik kiássák a fundamentumot, s újraépítik a falakat. Nem a távoli jövő magyarjai, hanem mi magunk vagyunk!

"Csak" hinnünk kell, s a rendelt idővel összhangban értő módon szólnunk és cselekednünk! Mert mi vagyunk, akik megfordíthatják Magyarország sorsát!

 

 

 

Szellemi - lelki fundamentum - Magyarország Bika Ic-jén "állva"...

 

„...a fundamentom Istentől való 
és Istentől való az akarat, 
mely újra építi a falakat.” 

 

Magyarország mundán horoszkópjában, azaz jelenlegi államformánk 1989. október 23.-i születési képletében, a fejünk felett haladó áldott Nap, minden évben, május 1-vel „lép” rá horoszkópunk úgynevezett Ic pontjára, azaz közös nemzeti sorsunk „talapzatára”. A nemzet a fundamentumára...

Ez az évköri pont olyan alapvetés, amely meghatározza a hovatartozásunkat, a gyökereinket, „irányba állítja” a teremtett világ, a nagybetűs Élet értékeihez való hozzáállásunkat, s megmutatja a jövőbevezető helyes útirányunkat.

 

A mundán, tehát társadalom-, azaz világ-asztrológiában - amely egy népnek, egy nemzetnek a sorsát hivatott feltérképezni -, ezt az „alátámasztási”, támaszkodási, kiindulási pontot Ic-nek, azaz „gyökérnek” nevezzük. Magyarország esetében ez a pont az évkörben minden év május 1-re esik...

Beszédes naptári pont, s nem éppen a marxista munkásmozgalmi munka ünnepe okán...

 

Erről a világi síkról, ugyanis egy jóval magasabb spirituális magasságba emelkedve ez a tér-idő minőség megmutatja igazi hovatartozásunk, szellemi-lelki gyökereink lényegét!

Ez a naptári nap ugyanis a szkíta-térítő Fülöp apostol ünnepnapja a szakrális évkörben.

Május 1-én emlékezik meg a keresztény naptár Jézus azon tanítványáról, aki őseinknek, a szkítáknak vitte el Jézus feltámadásának örömhírét.

Ez a ránk alapjaiban ható üzenet kifejezi mindazt, amire szellemi értelemben támaszkodhatunk, amely megmutatja valóságos fizikai gyökereinket, s amely egyben erkölcsileg figyelmeztet is arra, hogy ha nem erre az igen magas szellemi-erkölcsi talapzatra támaszkodunk, ha nem ezt tekintjük kiindulópontnak, akkor bizony megbillen az „építmény”!

Amint az oly sokszor megbillent már az elmúlt évszázadokban, amióta – saját krónikáinknak és modern történelemkutatás eredményeinek „értehetetlen módon” ellentmondva - megtagadjuk eredeti gyökereinket...

(A szimbólum pedig mindenki számára ismert: bármmely élő szervezetnek, fának a törzsét elvágják a gyökerétől, az a fa először csak a lombját hullatja, majd ágai elszáradnak, végül elhal az egész fa...)

S itt mégsincs vége az IC pont szakrális tér-idő analógiájának!

 

Mert szintén ezen a napon, azaz május 1-én tartja ugyanis a keresztény egyház a XX. Század egyik legnagyobb magyar keresztény misztikusának, a felvidéki Natália nővérnek Jézussal történt látomásai és kinyilatkoztatásai kapcsán, a XII. Pius pápa által, 1942-ben május 1-nek, a „Világ Győzelmes Királynője ünnepévé” emelését.

 

Hogy mit jelent ez? Mit jelent mindez egy olyan nemzet életében, amelynek maga a Szűzanya az égi oltalmazója? S amely Regnum Mariánumnak nevezte önmagát nem is oly rég, még a deszakralizációját megelőző időkben? S mit jelent mindez Natália nővér szavait idézve miszerint:

 

„Amint a megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról a nagy művem: a bűnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a sátán letaszítása, az én országomnak diadalmas uralma... Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni… Mindez annyiban sikerülhet, amennyiben Szeplőtelen Anyámnak, mint a Világ Győzelmes Királynőjének megadják a nyilvános tiszteletet és elismerést.”

 

Ez nem jelent mást, mint azt a sok-sok évtizedes spirituális „tartozást”, amelynek kiegyenlítésére mi vagyunk hivatottak, ma élő magyarok!

Mert hosszasan lehetne sorolni az egyáltalán nem, vagy csak részben meghallott spirituális üzeneteket, amelyek mindegyike egyazon küldetésről szólnak: a kereszténység védelme Magyarországról fog elindulni a végső időkben....

 

Ezért éppen ideje volna ép ésszel felismerni, hogy a látható világ fölötti, a valóságosan létező szellemvilág felé erős az elköteleződésünk, azonban tartozásunk is van!

Ideje volna felismerni, hogy az Égi Szűz valódi erők közvetítője. Élő valóság. Égi személy, akire támaszkodva, Erő, amelyhez erkölcsileg nap, mint nap igazodva képesek vagyunk szellemi feladatainkat felvállalni, s e feladatokon keresztül a „sarkunkat taposó” Világkormány helyett, a Világkirályhoz jutni!

 

Idén, 2021-ben, május első hétvégéje ezért a szokványosnál is mélyebb Anyák napi üzenettel bír!

Égi édesanyánk is óvó tekintettel néz ránk!

 

 

 

 

 

 

 

A magyar út – A fizikai fundamentum

(Ic-Mc tengely és a Bika Uránusz együttállás)

 

 

„Valahol fönt a magos ég alatt

Mozdulnak már a csillagok”

 

Bő 30 évvel a rendszerváltás után van elég tapasztalatunk, kell, hogy legyen elég önbizalmunk, s elég erőnk meglátni, hogy - a pusztító látszat ellenére is - hatalmas dolgok vannak a levegőben...

 

Hazánk mundán képletében az Ic-Mc tengely jelentése: a fundamentumtól, azaz a gyökerektől, a talapzattól, a támasztéktól, a nehézségből kivezető úton át a célig, az „úton létet” jelképezi...

Úgy kell tekinteni rá, mint egy személyes életútra, amelynek van egy gyökere: családi hovatartozása, fizikai lelki és szellemi indíttatása, s egy lehetségesen bejárható célja. Az e kettő között eltelt folyamat, az „úton lét”...

 

Az elmúlt tíz évben mi elindultunk a magyar úton!  

 

A kozmosz erői, a fejünk felett ható bolygóállásaival a világot alapjaiban megrázó: mindennapjaink gazdasági, pénzügyi, egészségi, és természeti jelenségeit megrengető Bika Uránusz bolygóenergiája - miközben rendkívüli kihívásokat mutat világszerte - hazánk "talapzatán", azaz Ic pontján áll.

 

A nehézségek ellenére ez a Bika Uránuszi erőtér a segítségére van annak, aki érti a világot alapvető strukturális változtatásokra kényszerítő égi jelét, s képes a helyes irányba cselekedni!

 

Mi magyarok, szerencsések vagyunk. Mert a nemzet vezetői hamar felismerve az eddigi megszokásainkat, történelmi beidegződéseket megváltoztató, országunk „kiindulási pontján”, tehát „gyökerein”, „talapzatán”, álló világrengető Uránuszi energia erejét és lehetőségeit, képesek azt hatalmas bátorsággal és kiváló ritmusérzékkel használni, s - meghallva az idők szavát - reagálni a globális kihívásokra:

a vírusra,

a gazdaság újratervezésére,

a világgazdaság új áramlataiba való bekapcsolódásba,

az ország erőforrásainak újragondolására,

a magyar mezőgazdaság átgondolására, újrapozicionálására,

a vidék fejlesztésére,

a magyar termőföld védelmére,

a tiszta gén-mentes élelmiszerellátás jelentőségére,

a szociális segítségnyújtásra: a családok - mint a társadalom szerves alapjának - a támogatására,

s az anyagi világ, az épített örökség érték-mentésére...

egyszóval az önmagát szerves módon fenntartó társadalom érték-elvű irányába való elmozdulásra.

 

Mind-mind a Bikában álló Uránusz analógiája.

 

Ezzel, az Éltető elvek irányába való hatalmas elmozdulással - az ország stabilizálását, a nemzet önállóságát, az ország önellátását szem előtt tartva - nem a mindent letaroló, világrengető erőtér hullámhegyének alámerülve, hanem éppen az Uránusz régit lebontó és megújító erejét kihasználva - a lokális elveket figyelembe vevő, teljesen újszerű, másokétól eltérő, új magyar utat választva, megújult alapokra helyezte a nemzet jövőjét.

 

Amely maga Bika Uránusz pozitív, életigenlő hatása...

Azonban mivel a világ poláris, s e „kétarcúságban” látni kell, hogy az ellenerő is épp ilyen gőzerővel dolgozik, épp csak ellenkező irányba: a nemzet önállóságát, az ország gazdasági, szellemi függetlenségét idegen érdeknek kiszolgálva. Nyilvánvaló, hogy ez az újító magyar út, sokaknak szúrja a szemét... 

 

... mert kozmikus történelmet élünk...  

 

S ebben a kozmikus, történelmi lehetőségben, ebben a hatalmas, közös küldetésben - amely a nemzet számára a megújulás, a kilábalás, s a példamutatás lehetőségét hordozza – részt venni pedig egyszerre félelmetes, ám lenyűgöző feladat.

Csak nem szabad megijedni, hanem a jelenkort helyesen értelmezve másokra is hatni, s cselekedni kell!

Mert adott egy történelmileg megtört, ám a mélyben dolgos, büszke, nagy múltú, a teremtett világot, s magát a Teremtőt tisztelő nemzet, amely képes az elmúlt 500 év után megfordítani a sorsát!

 

S csakis rajtunk áll, hogy az elkövetkezendő években is - amíg a „lassú mozgású”, ám mély strukturális átalakulásokat jelentő Bika Uránusz hazánk e sorsdöntő pontján „állomásozik”, továbbra is kihasználjuk-e a bolygókonstelláció sziporkázó szellemi gondolatait, az emberi talentum nagyszerűségét és tovább gyarapítjuk-e hazánk erkölcsi, szellemi és fizikai fundamentumát!