2020.02.19.

LELKEK HALÁSZATA… Spirituális elemzés Halak havában

Lelkek halászata…

- spirituális elemzés Halak idején

2020. február 19. - március 20.

Az elbizonytalanodásból fakadó talajvesztettség és a kozmikus rendhez való rendíthetetlen igazodás, igazulás…

Ez a két választása van 2020. február 19. és március 20. között, a Halak csillagjegy égisze alatt az emberi léleknek. Halak időszakában – a "kétarcú" polaritás okán -, az ihletett tudatosság, az odaadás, az emberszeretet és a gyengédség áll szemben a jellemgyengeséggel, a bizonytalansággal, a szétfolyásra való hajlammal, és a befolyásolhatósággal.

Olyan erők, s olyan idők járnak fölöttünk és közöttünk, amelyekben folyik a lelkek halászata… Nem mindegy, hogy tudatosan, Jézus ”hálójába” úszunk-e bele, vagy öntudatlanul sodródunk a lehúzó árral…

Az elkövetkezendő egy hónapban törekedjünk a kétfelé “úszó” Halak-ideát, az önzetlenséget, a felebaráti szeretet, az emberiességet megerősíteni magunkban, ám vele párhuzamosan igyekezzünk felszámolni a bennünk és körülöttünk pangó érzelmi, lelkiismereti állóvizeket, amelyek a szétfolyást, a bizonytalanságot, a befolyásolhatóságot, a hitetlenséget és a jellemgyengeséget indukálják!

Arra hívnak az égi jelek, hogy ne engedjük magunkat sodródni a rendszertelenségben!

Ne váljunk befolyásolhatóvá az értekrend nélküli káoszban!

Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni, álszent eszmékkel, mert mindezek olyan alacsony szintű Halak energiák, amelyek piszkos vizekbe, lelki, szellemi mocsárba húznak minket.

Sokkal inkább, igyekezzünk érzelmi-tudati síkon a Halak magasztos ideáiban, az önzetlenségben, a jellemességben és a felebaráti szeretetben megerősödni! Erre szólít bennünket a Teremtő!

S különösen erre szólít bennünket a hamarosan, mindent megvilágításba hozó, áldott Nap és a Halak Neptun március 8-án együttálló, ám ettől a naptári naptól függetlenül is, minden áldott nap fejünk felett ható, nagyon erős konstelláció szellemi üzenete!

Ez a közel két évzázadonként bekövetkező, “saját otthonába” megtérő bolygóállás (A Halak uralkodó bolygója a Neptun) nem csak azért jelentős mert ritka, hanem mert üzenete, energiája összeadódik a további két transzcendentális - szabad szemmel nem látható – ugyancsak ritka bolygóállás (Bak Plútó, Bika Uránusz) szellemi üzenetével és energetikai hatásával, mely félezer évente áll így együtt az égbolton!

Ilyenkor - mindig jelentős történelmi, társadalmi, kulturális, és gazdasági változások, szellemi átalakulások hírnöke volt!

S bizony nagyon magas szintű “elvárásai” miatt nem mindig szült jót az arra “felkészületlen” fizikai világban. Hatását éppen ezért olykor nem szellemi, lelki síkon, hanem alacsony fizikai szinten volt csak képes működésbe hozni az emberiség!

Mit jelent a Halak csillagjegyben álló Neptun?

Szellemi, spirituális értelemben

az önzetlen szeretet legmagasabb fokát jelenti.

A krisztusi, felebaráti szeretetet,

a Mindenség Egységét, egylényegűségét,

az Egy, örök Igazságot

és a belőle fakadó,

minden teremtményre,

minden élő organizmus működési elvére vonatkozó,

isteni rendet, azaz kozmikus törvényt.

Az Unio Mystica

elvét.

Hogy mit jelent ez a mindennapokban?

A kozmosz törvénye a teljes átlényegülésre ösztökél, amelyben az egyén, leszámolva önző, akarati énjével, képes teljesen alárendelni önmagát, egoista érdekeit a teremtett világ törvényeinek. S ennek okán - fokról-fokra-, rálelni magasabb rendű, Felettes Énjére.

A konstelláció, s világi történéseink legfontosabb kérdése azonban, hogy önszántából, vagy kényszerből teszi-e mindezt az ember?

Ha az ember önszántából, tudatosan képes alárendelni magát Isten akaratának, magába fogadva és mindennapjaiban is működtetve a kozmikus törvényeket, megérti, hogy az élet történései mögött spirituális összefüggések állnak, melyek visszahatnak rá, befolyásolva ezzel sorsát, szabadságát, boldogságát és környezete boldogulását is.

Ha élete együttműködik a Teremtő által neki szánt élettel, akkor személyes életenergiája együtt rezeg a kozmikus erőtérrel.

Ezzel – végrehajtva Isten akaratát – nem alámerül és elbukik a Teremtő által gerjesztett energetikai hullámokban, hanem “felszáll” azok hátára…

Ha az ember azonban szembe megy Isten akaratával, a kozmosz törvényeit semmibe veszi, akkor olyan kontrasztra számíthat saját élete és a kozmoszból most ránk ható, hatalmas erejű tiszta energia között, mely mint egy érzelmi, tudati, fizikai prés, össznyomja, szorítóban tartja, elbizonytalanítja és elsodorja...

Aki viszont most él a kozmosz kínálta “lehetőséggel”, komoly önvizsgálatot tartva a jellemfejlődést választja, abban az emberben a Mindenség ébred fel!

Ha ezt az utat választjuk, határtalanul szárnyal bennünk az érzelem és a gondolat, ennek okán saját anyagi-fizikai világunk, testi mivoltunk is harmonikussá válik…

Aki nem nem keresi a magasabb rendű, szellemi Énjét, hanem csak úszik a világi árral, az szétfolyik és maga alá gyűri a mindennapi taposómalom káosza.

Aki nem fejlődik, nem tart önvizsgálatot, nem keresi az élete történései mögött megbúvó okokat, azt a határtalan káosz hullámai nyelnek el, s elveszti a lába alól a talajt…

Olyan korszakába lépett az emberiség, amikor megmerítkezve a matériában, csak a kézzelfoghatóban, annak létében van hiányában hisz...

Miközben a felettünk ható erőtér, “borzalmasan" erős! A Minden Egy elvét hordozó, tiszta Krisztusi erőtér nem vicc!

Azért oly sok a világra zúduló nehézség,

zűrzavar, lesújtó világi esemény,

tehertétel és tragikus történés,

mert az alacsony energetikai,

azaz spirituális minőségű,

modern emberi lét

nincs összhangban,

a fejünk fölül áradó

“világrengető”, “világ-mozdító”

erőtérrel.

A kozmoszból jövő energiák

és az emberiség által genenárált erők

- melyek az emberiség szokásrendjében,

társadalmi struktúrájában,

szervezeti rendszereiben,

világnézetében, hitében,

Isten és ember kapcsolatában

öltenek testet -,

nagyon távol állnak egymástól.

Az energetikai különbözőség okán,

az emberiség ezért energetikai blokkot,

világi káoszt, fizikai zűrzavart, rend-nélküliséget

és bizonytalanságot él át.

Oly korban élünk itt a földön, amelyben ha az ember nem a szívével, a lelkével, és szellemével keresi a kapaszkodót, azt az élet megforgatja, elsodorja, a Halak ”vizes” elemű, érzelmi, lelkiismereti, erkölcsi hullámai maga alá gyűrik, világi dolgai szétfolyóvá, szétesővé válnak, s az önuralmát és önkontrollját vesztett embert az érzések és vágyak forgataga összetöri és elnyeli.

A lélek, amelyik fél a Mindenség törvényeitől,

s a hiányzó űrt,

önámító pótszerekkel, alkohollal, droggal, kábító-,

s ámító szerekkel: álprofétikus lelki kapaszkodókkal,

pillanatnyi álboldogságot adó,

testi-lelki “látszat-szabászattal”

pótolja ki,

darabokra fog hullani...

A Halak Neptun által jelzett “nagy önbecsapás” korában a megtévesztő látszat összekeveredik a valósággal! Így életünk tele lesz önámító álommal, csalással és csalódással, végül áldozataivá válunk mindannak, amit felépítettünk...

S bár oly korban élünk, amikor, úgy tűnik a társadalmi struktúrák még világszerte, nem érettek rá, hogy meghallják a világegyetem üzenetét, az ember alkotta szervezetek nem képesek megfogadni a helyes "iránytű" jótanácsát, mert nem is értik az energia működését, sőt létét is megkérdőjelezik. Ezért úgy tűnik, hogy a vesztébe rohan az emeriség…